Tegyük fel, hogy Londonba utazik párjával, munkatársával, barátjával, lényeg: ketten indulnak kalandra. Mehetnek easyJettel, WizzAirrel és Ryanairrel, takarékos és előrelátó utazóként 2 hónappal előre lefoglalhatják a jegyeiket.

Megérkezhetnek a Lutonra vagy a Stanstedre. Ezek a repülőterek azonban jócskán a városon kívül esnek, és alaposan befürödhetünk, ha nem terveztünk az út második felével is. Az angol közlekedés rendkívül drága, és könnyen előfordulhat, hogy többet költünk el Stansted és a belváros között, mint Magyarország és Anglia között.

Stiller Ákos

Előfordulhat, de nem szükségszerű. Ahogy a repülőjegyek ára is jóval alacsonyabb, ha előre lekötjük, úgy a busz vagy vonat transzfer is megoldható takarékosan. Két hónappal előre gondolkodva sok ezer forintot spórolhatunk - s bár a konkrét példa a ködös Albionba visz, az általános metódus alkalmazható bármely országban. (Az alábbi kalkulációk 357 forint / 1 GBP esetén érvényesek.)

Busz a reptér és a város között: 6 780-8 562 forint megtakarítás

Ha a helyszínen és rögtön az indulás előtt vesszük a jegyet, egy út 3 568 forint / fő / út. Ezt az utat ketten és kétszer tesszük meg, mivel retúr jegyet veszünk, amire rárakódik a pénzváltás és a bankkártya használat költsége, nagyjából 714 forint, összesen: 14 986 forint. Mennyit tudunk ebből megtakarítani?

Fapados transzferek: legolcsóbb megoldás

A fapados társaságok saját buszokat működtetnek, egyik-másik hatalmas betűkkel még hatalmasabb ígéretet tesz: „repülőtértől a belvárosig, akár 2 font(-tól).” Ez nem érhető el mindenkinek, hiszen az egyik feltétel az éjjeli indulás itthonról, Budapestről, majd a hajnali érkezés Londonba. A legolcsóbb buszok ugyanis reggel 5 körül hagyják el repülőtéri állomásokat, ehhez Budapestről aligha találunk repülőjáratot.

Maradnak tehát a későbbiek, amelyek legalább 4 fontba, vagyis 1 427 forintba kerülnek fejenként, egy útra – de még ez is igen alacsony költség ha Lutonról vagy Stanstedről szeretnénk bejutni a londoni belvárosba.

A legolcsóbb jegyet akkor kapjuk meg, ha a korai foglalás mellett minden indulási dátum rögzített, azaz nem szeretnénk fenntartani a változtatás jogát, és retúrjegyet váltunk. Így kettőnknek, két útra, bankkártya és valutaváltási költséggel együtt 6 424 forint a végegyenlegünk – megspóroltunk 8 562 forintot.

A fapados transzferek okos választás, több okból. Először is a szervezés gyorsabb, hiszen nem több cégtől válogatjuk össze az ajánlatokat, hanem ugyanazon a honlapon töltjük az időt, amelyen a repülőjegyet foglaltuk.

Ami még fontosabb: az átszállások biztonsága. Ha egy fapados járat késik, és mi ezért maradunk le az előre foglalt buszról, könnyen számon kérhetjük az easyJet vagy a Wizzair szolgáltatókon, hiszen a repülőt és a buszt is ugyanaz a cég futtatja. Ha azonban más működteti a légijáratot mint a busztársaságot, akkor az utóbbinak nem kell felelősséget vállalnia a kései landolásért. Ez utóbbi akár fájdalmas is lehet, hiszen ott helyben, drágán, új jegyet kell vennünk.

Forgalomtól és repülőtértől függően 1-2 óra alatt jutunk el a belvárosba, ahol átszállhatunk más tömegközlekedési eszközre – ennek költségeiről alább.

National Express járatok: ha nem elég rugalmas a fapados

Az angol szolgáltató már drágább és hosszabb utat kínál. Miért választanánk ezeket a járatokat? Azért, mert alakulhat úgy, hogy a nap derekán landolunk, és a diszkont társaságok ekkor éppen a drágább buszokat indítják el. Ilyenkor alakulhat úgy, hogy a National Express kínálja az aktuálisan legolcsóbb utat.

A National Express árképzése és foglalási logikája követi a többiekét: rögzített dátumokkal és retúrjeggyel 8 206 forintot költöttünk, amivel 6 780 forintot takarítottunk meg.

First Great Western: vonat csak Londonon kívül éri meg

Ez már drágább, mint bármely más megoldás, ha London belvárosába utaznánk. Az oda-vissza út két főre legalább 21 408 forint. Nem is sokkal gyorsabb, mint a busz, összességében Londonba nem érdemes vonattal közlekedni.

Nagyobb távolságokra azonban már annál inkább. Ha Wales-be vagy Skóciába szeretnénk eljutni, akkor az időben megvett vonatjegy 8 000-10 000 forintba kerül nagyjából, vagyis a távoli vidékre ketten 32 000-40 000 forintért jutunk el (benne a bankkártya használat és valuta váltás költségei).

Ezt a távolságot persze busszal is megtehetjük, de az hasonló árban fut. A busz sokkal kényelmetlenebb, hiszen 5-7 órát is a szűk üléssorok közé préselődve szenvedünk, míg a vonaton asztalnál is ülhetünk, és 2-3 óra alatt célhoz érünk.

Londonban közlekedve: 3 280-9 140 forint megtakarítás

Térjünk vissza a londoni utazáshoz. Azzal, hogy bejutottunk a belvárosba, még nem érkeztünk meg a szállásunkra. A városi közlekedés meglehetősen költséges, de itt is kezelhetjük ügyesen pénzügyeinket.

Az első lépés nem más, mint hogy amint leszálltunk a repülőtéri transzferről, máris a teljes üdülés idejére kiváltjuk a bérletünket. Ez a javaslat már-már banálisnak tűnhet, de idézzük csak fel, hányszor éreztük úgy, hogy amíg nem tettük le a bőröndünket a szálláson, addig nem váltunk városi jegyeket. Mintha ez egy teljesen önálló utazási szakasz lenne, melynek lezárása előtt nem költhetünk tömegközlekedésre…

Amint meglátjuk az első lehetőséget rá, váltsunk bérletet: a kék színű Oyster kátyát. Ha két belvárosi pont között utazunk, például a Victoria-ról a King’s Cross-ra, 1 428 forintot költünk el, és máris 3 280 forinttal olcsóbban vásároltunk. Nagyobb távolságon még többet takarítunk meg.

(Az Oyster Card úgy működik, mint egy hitelkártya. Kiváltjuk és feltöltjük pénzzel, amely számláról minden utazás megkezdésével egységnyi díjat levon a Transport for London.)

Vehetünk napi jegyet is. Ez 3 000 forint fejenként, 6 000 forint kettőnknek. Ha követjük a korábbi elvünket, vagyis minden utazást kétszer teszünk meg, akkor 12 000 forintot költöttünk. Vagyis a napijegy megoldás csak akkor éri meg, ha ezen a két napon az Oyster kártyával amúgy többet költenénk, mint 12 000 forint.

Vehetnénk napijegyet is, ami nagyjából 3 000 forintba kerül. Ez azonban nem éri meg az Oysterrel szemben, hiszen legalább 4 átszállással térül csak meg az ára. Erre pedig még Londonban is kicsi az esély.