Bókay Endre

Bókay Endre: Pécs baloldali hagyományai még a huszadik század elejére nyúlnak vissza, és a bányászathoz kötődnek. Az idők folyamán a városhoz csatolták a környékbeli bányásztelepüléseket, az itt élőket a szociáldemokraták korán megszervezték. Ugyanakkor elevenen él a másik, a keresztény, polgári, jobboldali hagyomány is, mely a püspökség körül alakult ki. Ez már a két világháború között politikusokat küldött a kormányba, például Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is pécsi volt. A két politikai erő már ekkoriban szemben állt egymással, ami a korabeli helyi sajtóban is tükröződött. Ugyanakkor a soknemzetiségű és sokvallású város közélete toleráns volt, nem került sor összecsapásokra. Foglalkoztam ezzel a kérdéssel kutatásaimban, felmértem azokat a kulturális centrumokat, melyek közösségeket tudnak integrálni. A városban mai is két ilyen hálózat él egymás mellett: az egyik a művelődési házaké, a másik a templomoké.

hvg.hu: Sokan mondják, hogy már az ötvenes években is valamivel enyhébb volt itt a kommunista diktatúra, mint másutt, és ez a relatív tolerancia – persze az egypártrendszer keretei között – egészen a rendszerváltásig fennmaradt.

B.E: Ez igaz, és talán nem független attól sem, hogy Aczél György 1948 májusától a 1949. júniusi letartóztatásáig Baranya megye első titkára volt, és az általa pozícióhoz jutatott emberek jó részét később sem távolították el. 1956 októbere-novembere, a forradalom viszonylag békés volt a városban, és a hatvanas-hetvenes években Pécs a megindult nagyszabású fejlesztések haszonélvezője volt. A város kiemelt kulturális centrummá vált, és mert országos figyelem övezte, mintha mindig többet engedtek volna meg neki, mint más városoknak. Tovább épült az egyetem, létrehozták a közgazdasági kart. Valóban, az akkori körülményeket figyelembe véve, viszonylag szabad volt a légkör, itt számos kulturális produkció született, amelyeknek külföldön is sikerük volt.

hvg.hu.: A rendszerváltás előtt itt szervezkedett az MSZP reformköri mozgalma, 1994-ben a párt itt abszolút többséget szerzett, amire egyetlen utódpárt estében sem volt példa a régióban.

B.E: Az 1994-es siker Pécsett annak volt köszönhető, hogy 1990-ben a baloldali szavazók az SZDSZ-re szavaztak, majd pedig négy év múlva visszatértek az MSZP-hez. A szavazók úgy fogták fel a rendszerváltást, mint egyfajta kitérőt, vagyis átmenetileg megingott a bizalmuk a szocialistákban, de azután visszatértek hozzájuk. Bizonyos településeken és szavazókörzetekben egyértelműen ki lehetett mutatni ezt a tendenciát, elsősorban ott, ahol a bányász örökség dominált. Igaz, időközben a bányászat megszűnt, nem termelnek már sem szenet, sem uránt, de a szakszervezetek, elsősorban a nyugdíjas szervezeteik most is aktívak, ápolják a családi tradíciót.

hvg.hu: Négy ember politikai pályafutása Pécshez kötődött, és hosszú ideig itt is éltek: Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin, Sólyom László, Lusztig Péter. Hogyan vélekednek róluk a városban?

B.E: Személyesen mind a négy embert ismerem, de Sólyom Lászlónál nem érzékelem, hogy Pécshez kötődik. Tény, hogy a köztársasági elnök úr a Tubesre tervezett lokátor vitájában nem állt ki a város mellett. Szili Katalint most is pécsinek tekintjük, rendkívül népszerű a városban, igazi integratív személyiség. Az 1990-es vereség után Lusztig Péterrel együtt tartotta a lelket a pécsi szocialistákban, erre sokan emlékeznek. Ami Lusztigot illeti, neki hihetetlen kapcsolatrendszere van. Belekeverték a Zuschlag-ügybe, de ez az ő helyzetében cseppet sem meglepő. Nem hiszem, hogy felelősség terheli a történtekért. Gyurcsány Ferenc a pécsi KISZ-ben, illetve a főiskolán „szocializálódott”, gazdag emberi örökséget vitt magával a városból. Én ugyanarra a főiskolára jártam, csak valamivel előbb, mondhatom, nagyszerű, liberális szellem uralkodott a falai között. Ezt vitte magával a miniszterelnök is.

hvg.hu: Ám az MSZP népszerűsége a közvéleménykutatások szerint az utóbbi időben visszaesett, érzékeny vereségek érik a pártot. Ebben a helyzetben a pécsi polgármester- és képviselőválasztásnak nagy a kockázata. Ráadásul megosztott a párt, nem gondolja?

B.E: A pártszakadást elképzelhetetlennek tartom. Ha Juhász István független jelöltként el is indul a polgármester választáson, ez nem érintheti a párt egységét. Persze, sok múlik a pénteki küldöttgyűlésen is, ahol kijelöljük majd a szocialista polgármesterjelöltet. Valószínű, hogy számos alapszerv jelöli majd Szili Katalint, aki igazán koncepciózus, döntésképes személyiség. Nem tudjuk, hogy vállalja-e, egyelőre kitérő választ adott, mondván, adjunk egy hetet a gyásznak, Tasnádi Péter halála miatt. Elképzelhetőnek tartom, hogy ha helyben elegendő támogatást kap, elindul a tisztségért. Amúgy nem várom, hogy a júniusi választásokon átrendeződik a város politikai térképe. A város választói körzetei masszívan baloldali beállítottságúak, nem fognak az ellenzékre szavazni. Ha figyelmeztetni akarnak bennünket az elkövetett hibákért, inkább az várható, hogy a választók tömegesen távol maradnak a választástól.

hvg.hu: Az országgyűlés elnökasszonya egyszer már „megégette magát”, amikor elfogadta a jelöltséget a köztársasági elnökségre. Biztos, hogy kiteszi magát egy újabb kudarc lehetőségének?

B.E: Úgy gondolom, a befolyásos Szili Katalinnak van esélye, már azért is, mert a helyi ellenzék nem tudott előállni semmilyen épkézláb programmal. A Fidesz jelöltje, Páva Zsolt volt már egyszer polgármester Pécsett. Tisztességes ember, de nem képes dönteni, megoldani a város előtt álló feladatokat.

hvg.hu: Ott van mindjárt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt. Riasztó hírek érkeznek róla, pedig 2010 jövőre van.

B.E: A lehetőségekhez képest nem állunk rosszul. Sajnos, a média kifejezetten negatívan áll hozzá a város erőfeszítéseihez, holott például a Zsolnay-gyár felújítása azért késik, mert változott az elképzelés. Komplex beruházás folyik, a város szinte valamennyi kulturális létesítménye megújul, ehhez megértésre és türelemre van szükségünk.

Páva Zsolt

hvg.hu: Ön egyszer már volt Pécs polgármestere. Most úgy döntött, hogy a Fidesz jelöltjeként újra elindul a tisztségért. Milyen megfontolás alapján döntött így?

Páva Zsolt: A Fidesz elnökségének felkérésére, néhány napos gondolkodás után döntöttem úgy, hogy elindulok a megméretésen. De még meg kell szereznem a párt helyi tagjainak támogatását is.

hvg.hu: Elindul Toller László képviselői mandátumáért is?

P.Zs: Kizárólag a polgármesterségért szállok ringbe, amennyiben a helyi közgyűlés is hozzájárul. Az ötlet, hogy legyek országgyűlési képviselőjelölt Pécs kertvárosban, a harmadik körzetben, ahol eddig Toller László volt a képviselő, elhárítottam.

hvg.hu: A szocialisták számára a pécsi polgármesterség kulcsfontosságú, elvesztését nehezen hevernék ki a jelenlegi helyzetben. Mi erről a véleménye?

P.Zs: Tény, hogy egy rendkívüli önkormányzati választásra, amilyen júniusban esedékes Pécsett, az átlagosnál jobban figyelnek. Pontosan ez volt a helyzet januárban, a ferencvárosi időközi országgyűlési választásokon is. Azt, hogy az MSZP számára mennyire fontos, nem tudom pontosan megítélni, de nem is foglalkozom vele. Pécsnek a legkevésbé sem hiányzik, hogy pártpolitikai csatározások színhelye legyen. A városnak elege van a politikai küzdelmekből, s jó lenne, ha a polgármester-választást is másként közelítenénk meg. Lokálpatrióta jellegű választást szeretnénk, melynek a kampányában mindenekelőtt a saját ügyeinkre koncentrálnánk.

hvg.hu: Pécsnek két tradíciója van. A baloldali, bányász és a keresztény, polgári. Most melyik kerekedik felül?

P.Zs. Sok igazság van ebben a teóriában, de ez a megoszlás tisztán csak a két világháború között, vagy közvetlenül azután érvényesült, és Pécs szociológiai térképe sokat változott az utóbbi évtizedekben. Az tény, hogy az első körzetben, a belvárosban, ahol a székesegyház és az egyetemek találhatók, mindig a jobboldal nyert, a keleti városrészben pedig a baloldal. A két városi pólus között számos átmeneti körzet is van, és ezekben a városrészekben már vegyes a kép. A nyugdíjas bányászok, illetve a Kádár-rendszer megrögzött, idősödő hívei fogyóban vannak, az új nemzedékek gyakran a saját útjukat járják, politikailag is.

hvg.hu: Hogyan érinti Pécset a gazdasági válság?

P.Zs: Sajnos, a recesszió bennünket is elért, a legnagyobb helyi foglalkoztató, az Elcoteq Magyarország Kft., mely mobiltelefon-alkatrészeket gyárt, az elmúlt hetekben közel hatszáz embert bocsátott el. A munkanélküliség terén Pécs eddig viszonylag jól állt, de félő, hogy a helyzet napról-napra romlani fog. Különösen a kis- és középes vállalkozások vannak veszélyben. A helyi gazdasági kamara is lázasan keresi a megoldásokat, s ehhez kérte a mi támogatásunkat is. Úgy gondolom, bárki  lesz is a polgármester, a városnak a munkahelyteremtésre az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítania.

hvg.hu: Tart attól, hogy esetleg Szili Katalin lesz az ellenfele? Jó önnek, ha a baloldali, de párton kívüli Juhász István is elindul a választáson?

P.Zs: Ami Juhász indulását illeti, azt kiegyenlíti, hogy a Jobbik is indíthat jelöltet, vagyis, ha úgy tetszik, a jobboldali szavazók tábora is megoszlik, de a pártpolitikát távol tartanám a versengéstől. Ami Szili Katalint illeti, rá vitathatatlanul szüksége van a városnak. Ezt nemcsak pécsi polgárként mondom, de Kati egykori iskolatársaként, is, hiszen közel negyven éve ismerjük egymást. Örültem, amikor házelnök lett. Nem tudok neki tanácsot adni, hogy fogadja-e el a jelöltséget. Egy biztos: ha elindul, nehéz ellenfelem lesz. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, korrekten fog kampányolni, méltó ellenfél lesz.

hvg.hu: Mondjon még valamit a kulturális főváros projektről. Tényleg olyan rosszul állnak a dolgok?

P.Zs: A beruházások terén óriási a lemaradás, bár ezt még nemrég is tagadták az illetékesek, azt állítva, hogy 2010. január elejére minden készen lesz. Mi idejében figyelmeztettünk, hogy ezen a téren gondok lesznek, de lehurrogtak, sőt, a közpénzből készült megvalósítási tanulmányt is titkosították, hogy a városházi ellenzék ne férjen hozzá. Most úgy tűnik, legjobb esetben jövő év végén, novemberben vagy decemberben adják át a beruházásokat.

Pelle János