Nem mindennapi fordulatot vett az az ügy, ami november végén esett meg a közép-angliai Rotherhamben: a munkáspárti vezetésű város gyámügyi osztálya egyszerűen elvett három gondozott testvért – két kislányt és egy fiút – nevelőszüleitől, éspedig politikai okokból. A házaspár ugyanis, amely hét éve fogad ideiglenes gondozásra kihelyezett – általában hátrányos helyzetű – gyermekeket, tagja az euroszkeptikus, jobboldali Függetlenségi Pártnak (UKIP).

Az egyéni szabadságjogok őshazájában – párthovatartozás nélkül – már maga a bürokratikus társadalom-mérnökösködés is kiverte a biztosítékot, a hivatal indoklása azonban mindenen túltett: a tanács illetékesei egyszerűen közölték: a UKIP "rasszista" párt, mivel ellenzi a bevándorlást. Márpedig, mint azt a rotherhami tanács a BBC-nek megerősítette, mivel "nem őshonos fehér brit" gyermekekről van szó, a helyhatóságnak "aggályai támadtak" a UKIP bevándorlási álláspontjával, meg azzal kapcsolatban, vajon a nevelőszülők ki tudják-e elégíteni a gyerekek "kulturális és etnikai" igényeit.

Az igencsak kérdéses érvelést alkalmazó helyhatóság szakemberei ráadásul kijelentették, ha tudtak volna a nevelőszülők UKIP-tagságáról, akkor ezeket a gyerekeket eleve nem nekik adták volna gondozásra. Elvégre a párt "véget akar vetni a multikulturalizmus aktív ösztönzésének", és ez olyan főbenjáró bűn, hogy gyermekeket sem szabad ilyen szellemben nevelni, nekik pedig, mint városi hatóságnak, "gondolniuk kell a gyerekek jövőjére."

Szlovák szál

A magyar lapokban – így a hvg.hu-n is – az MTI jelentése nyomán ott maradt abba a történet, hogy kitört a botrány: a kormány elítélő nyilatkozatot adott ki, az oktatási miniszter külön is "védhetetlennek" nevezte a gyermekek elvételét, de még a Labour-nél is elpattant a húr, nyilatkozatukban a döntés "sürgős felülvizsgálatára" szólították fel a rotherhami tanácsot.

Nigel Farage kiakadt a történteken

AFP / George Gobet

Mondanunk sem kell, hogy teljes kiakadását jelezte a UKIP is: a párt vezetője, Nigel Farage, "felháborítónak" nevezte az esetet, és kijelentette: a pártnak semmi köze a rasszizmushoz. Ez igaz is: az Európai Parlamentben 12 képviselővel,a Lordok Házában (felsőházban) három taggal jelen lévő, EU- és bevándorlásellenes konzervatív-szabadpiaci pártot csak esküdt ellenségei tekintik fajgyűlölőnek, retorikájában leginkább a brit különállás és az egyéni szabadságjogok hangsúlyozása, a libertárius gazdaságpolitika és persze a brüsszeli eurokrácia populista ostorozása a jellemző.

A történet azonban érdekes fordulattal gazdagodott: előbb kiderült, hogy színesbőrű gyerekekről van szó, majd az, hogy a város hatósága szlovákiai roma gyerekeket vett el a szülők kifejezett akarata ellenére angol nevelőiktől. Sőt, a roma szülők kezdték el rasszizmussal vádolni a gyámügyi osztályt, miután ügyvédeik értesítették őket a történtekről. "A szociális szolgálatok viselkedtek rasszistán a családommal szemben" – állította az apa (a nevelőszülőkhöz hasonlóan névtelenséget kérve a sajtótól). Mint elmondta, valójában roma származása, "nem brit életmódja" miatt vette el a hivatal hat gyermeküket és egy unokájukat, és helyezte el őket nevelőszülőknél. Azt vehemensen tagadta, hogy abuzálta volna a gyerekeket.

Uniós botrány

"Szerettük ezeket a gyerekeket, úgy bántunk velük, mintha a sajátjaink lettek volna. Nem vettük volna át őket, ha rasszisták lennénk" – közölte a nevelőanya, miután végig kellett hallgatnia a város szociális munkásaitól, hogy férjével egy "fajgyűlölő" párt tagjai. "Úgy éreztük magunkat, mint a bűnözők." Az ötvenes éveik végét taposó nevelőszülők egyébként korábban a Labour tagjai voltak. A férfi harminc évig a haditengerészet tartalékosa volt, mozgássérültekkel dolgozott, a felesége pedagógus.

Unión belüli botrány is lett az ügyből, miután a pozsonyi kormány is tiltakozását fejezte ki Londonnál az eset miatt, sőt, mint kiderült, a brit hatóságok már számos esetben elvették szlovákiai szülőktől gyermekeiket. Már szeptemberben feszültté vált a diplomáciai viszony, miután tüntetők jelentek meg a pozsonyi brit követség előtt, olyan táblákkal, mint "Állítsátok meg a legális gyerekrablást!" és "Nagy-Britannia, gyerektolvaj."

A UKIP mindenesetre egyértelműen profitált az esetből (sőt, kritikusai szerint még kihasználatlanul is hagyta az esetet): a párt a november 29-i, Rotherham-i időközi választáson 22 százalékkal második helyen végzett a Labour mögött, és ezzel 16 (!) százalékkal javított eddigi eredményén a hagyományosan baloldali körzetben. A még a toryknál is euroszkeptikusabb pártot jelenleg országos 9 százalékon mérik, önmagukat immár a harmadik erőként látják, és kizárólag a "győztes mindent visz" típusú brit választási rendszer miatt nem küldhetett még eddig képviselőket az alsóházba.