Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Magyarországgal kritikus EU-s jogállami jelentéssel foglalkozik a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Politico. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy olyan helyzet állt elő, melyben Putyinnak még az is kedvez, hogy a franciák le akarnak válni a dúsított uránium előállításában Oroszországról. A Guardiannek nyilatkozott az ukrán hadsereg új főparancsnoka. A Hamasz és a Palesztin Hatóság megállapodásáról, valamint Kamala Harris esélyeiről ír a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke a Fehér Házból jelentkezett be. Elmondta, hogy bár szerinte elnöki tevékenysége megérdemelt volna egy második ciklust, Amerika történelmi fordulóponthoz ért, a legjobb lépés pedig szerinte utat engedni a fiatalabb generációnak. Az utódjának alelnökét, Kamala Harrist szeretné, akit kellően tapasztaltnak,keménynek és alkalmasnak tart a feladatra.
Ez volt az egyik legfontosabb választási ígéret. Hatályba ugyan nem fog lépni a törvény, mert a köztársasági elnök megvétózza, de legalább a kormánypártoknak sikerült egységet mutatniuk.
A EU külügyminiszterei még abban sem biztosak, hogy jó ötlet volt a külügyérek esedékes találkozóját áthelyezni Budapestről Brüsszelbe. Azt mondják, Orbánt Budapesten kellene kérdőre vonni a különutas diplomáciáért, írja az osztrák lap külpolitikai szerkesztője.
Évek óta több ponton is összefonódik a magyar kormánypárt és spanyol ideológiai kistestvére, a Vox. Így senkit nem ért meglepetésként, hogy a pártelnök, Santiago Abascal elsők között lépett be a Patrióták Európáért frakciójába az Európai Parlamentben. Az abortuszról, a nők elleni erőszakról és a melegjogokról képviselt nézeteik azonban az extrém szélsőjobboldalon is megállnák a helyüket.
A volt elnökjelölt Hillary Clinton a New York Timesban közölt kommentárt, melyben kijelenti, hazafias tett volt, hogy Joe Biden lemondott az elnökjelöltségről. A Wall Street Journal cikke szerint a nemzetközi politika feszülten figyeli, fenn tud-e maradni az USA vezette világrend. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban, az EU hogyan lép fel Orbán Viktor diplomáciai “egotripje” után. A római Külügyi Intézet igazgatója szerint Giorgia Meloni kezdi kimutatni a foga fehérjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A pártja nyomásának engedő Joe Biden visszalépését követően a demokraták gyorsan az alelnök, Kamala Harris mögé álltak, aki második esélyt adhat nekik Donald Trump legyőzéséhez, de a jelölése ugyanúgy bizonyulhat vakvágánynak is.
Az ukrán elnöknek igen egyszerű lépéssel sikerült az, amivel az EU két éve hiába kísérletezik: rákényszerítheti Magyarországot, hogy máshonnan szerezzen be olajat, ne Oroszországtól. Így foglalja össze a hirtelen előállt különleges helyzet lényegét az az összeállítás, amelyet a szintén a Springer-konszernhez tartozó Politico készített, és amelyet a vezető német jobboldali lap, a Die Welt is átvett.