szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jogaik védelmében tüntetett húszezer tatár szerdán Szimferopolban, a Krím-félsziget fővárosában a népcsoport sztálini kitelepítésének 61. évfordulóján.

A felvonulók a felirataikon azt követelték, hogy az ukrán parlament fogadjon el törvényt a krími tatárok státusáról, azaz ne egyszerűen kisebbségnek, hanem őslakos népnek ismerjék el őket. Követelték azt is, hogy legyenek tekintettel a tatárok jogaira a földek szétosztásakor.

A Krím-félszigetet a XVIII. század végén foglalta el Oroszország, 1954-ben Ukrajnához csatolták. Lakosainak többsége orosz. 1944. május 18. és 20. között több mint kétszáz ezer krími tatárt telepítettek ki Közép-Ázsiába és Szibériába azzal a váddal, hogy népük együttműködött a német megszállókkal. A deportáltak negyven százaléka meghalt a a következő két év alatt a nem hivatalos becslések szerint. A nyolcvanas évek végén mintegy 260 ezer krími tatár tért vissza ősei hazájába, s jelenleg a Krím lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Földrengés a Krím-félszigeten

Földrengést éreztek a Krím-félsziget szimferopoli, szudaki és feodosziai lakosai tegnap. A Richter-skála szerinti hármas fokozatú rengés epicentrumát a Krími-hegység alatt regisztrálták.

hvg.hu Világ

Ukrajna elveheti Putyin krími nyaralóját

Az új ukrán hatalom úgy döntött, visszavesznek maguknak mindent, amit egykoron Moszkva használt, például Brezsnyev valamikori nyaralóját, Glicíniát a Krím-félszigeten – jelentette be Igor Taraszjuk, az elnöki hivatal ügyvezető igazgatója. Oroszország ugyanakkor bejelentette, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásakor sem hajlandó lemondani a Krím-félszigetről.