Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Az újságírók nem hajlandók felfedni bizalmas forrásaikat annak a vádesküdtszéknek, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik titkos ügynöke nevének kiszivárogtatása ügyében folytat vizsgálatot.
A The New York Times és a Time hírmagazin munkatársa, Judith Miller és Matthew Cooper ügyét országos figyelem kíséri, mivel négy hónap börtön vár rájuk, noha a CIA ügynökének a nevét nem is ők hozták nyilvánosságra, hanem egy másik újságíró.
Robert Novak konzervatív kommentátort bizalmas források ugyancsak tájékoztatták az ügynök személyazonosságáról, de őt nem vádolják.
A két újságíró elvi, szakmai etikai megfontolásokból a bíróság felszólítása ellenére nem hajlandó tanúvallomást tenni arról, hogy ki szivárogtatta ki törvénysértő módon 2003 júliusában Valerie Plame CIA-ügynök nevét a sajtónak. Az Egyesült Államokban bűncselekménynek minősül titkos CIA-ügynökök személyazonosságának a nyilvánosságra hozatala.
Bűncselekményt ugyan a kiszivárogtató követett el, de a bíróság megsértése címén mégis elzárásra ítélhetik a két újságírót a szövetségi legfelsőbb bíróság 1972. évi döntése alapján, amely szerint az alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító kiegészítése nem mentesíti a sajtó képviselőit a tanúvallomás kötelezettségétől bűncselekmények kiderítésében, és így nem hallgathatják el forrásaik kilétét.
Szerdán hirdetnek ítéletet.
Matthew Cooper ugyan nem hajlandó megnevezni forrásait, a Time hírmagazin ugyanakkor eleget tett a bírósági felszólításnak és átadta a vádesküdtszéknek munkatársa jegyzeteit és e-mailjeit a 2003 júliusában folytatott beszélgetéseiről, és a lap kifejezte reményét, hogy ez szükségtelenné teszi Cooper tanúvallomását, és így indokolatlanná teszi az elzárását.
