Napirend előtti felszólalásában Olajos azt állította, hogy "az elmúlt hetekben újabb példa nélküli, állami szinten szervezett razziasorozat zajlott le Németországban. A több mint egy éve változatlan hevességgel folyó - sajtóhírek szerint brutális, indokolatlan, jogszerűtlen, az ártatlanság vélelmét és egyéb általános emberi jogokat is sértő akciók célja a magyar cégek kollektív tönkretétele és kiszorítása a német - azaz uniós belső piacról."

A képviselő jelezte, hogy a magyar kormány tiltakozott német partnerénél és magyarázatot követelt, az érintettek levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, sőt Olajos személyében parlamenti képviselő is kérdést nyújtott be az illetékes biztoshoz, megoldás azonban nem született.

"Most képviselőtársaimmal együtt ismét levélben sürgetjük a bizottságot cselekvésre, sőt kezdeményezni szándékozzuk azt is, hogy a parlament tűzze napirendjére az ilyen és ehhez hasonló, az uniós szabályokat súlyosan sértő, diszkriminatív tagállami gyakorlatokat. Kérem az elnök urat, kísérje figyelemmel az eseményeket, hisz meggyőződésem, hogy a szolgáltatások szabadságának akadályozásával nem közeledünk, hanem ellenkezőleg távolodunk lisszaboni versenyképességi céljainktól" - jelentette ki felszólalásában Olajos.

A képviselő már a múlt héten bejelentette, hogy kezdeményezésére 23 magyar EP-képviselő újra sürgősségi kérdéssel fordul Charles McCreevyhez, az Európai Bizottság belső piaci felelőséhez a németországi magyar vállalkozásokat érintő hatósági atrocitások miatt.

Akkori közleményében Olajos emlékeztetett arra, hogy "a magyar cégek hat-hétezer munkavállalót foglalkoztathatnak Németországban az 1998-ben aláírt államközi egyezmény értelmében, amely szerződés szabályai szinte hibátlanul működtek a gyakorlatban egészen a közelmúltig. 2004 áprilisában egy Soko Pannonia nevű akció keretében 1200 állig felfegyverzett német kommandós rohanta le 23 magyar vállalkozás németországi irodáját. Ezt követően a német hatóságok több magyar, azaz uniós vállalkozásnál tartottak házkutatást, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak, ellehetetlenítve ezzel e cégek működését. A német hatóságok a megalapozott hazai tiltakozások ellenére is folyatják a magyar vállalkozások elleni akcióikat. 2005. április 26-án Soko Bunda fedőnév alatt magyar cégek ellen, számos helyen, ismét razziát hajtottak végre."

A magyar képviselők arról kérdezik McCreevyt, "milyen intézkedéseket fontolgat, hogy megszüntesse a súlyosan diszkriminatív, az Európai Közösségek szerződéseibe ütköző állapotot, tervezi-e, hogy felhívást, illetve bármilyen figyelmeztetést intéz a német hatóságokhoz a Németországban az uniós jogszabályokkal összhangban szolgáltatást nyújtó magyar/uniós vállalkozások védelme érdekében?"

Ugyanezeket a kérdéseket Olajos Péter már júniusban feltette a biztosnak, de annak - későn érkező - válaszait semmitmondónak, és meglehetős tájékozatlanságról árulkodónak minősítette. Ezt követően a magyar képviselő nyílt levelet is intézett McCreevyhez, és ebben visszautasította a biztosnak azt a megállapítását, amely szerint a brüsszeli bizottságnak nem feladata a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése: Olajos szerint éppen az a testület egyik fontos feladata, hogy gondoskodjon az uniós jog alkalmazásáról, betartásáról.