„Vannak jelek, hogy több tagállam az utolsó pillanatban habozni kezdett” – mondta egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli illetékes. A tagállamok ugyanis eldönthetik, részt akarnak-e venni az új rendszerben. Erre eredetileg most április végéig kaptak volna határidőt, de Brüsszel máris jelezte, hogy a dátumot kitolja május közepéig.
Spanyolország már korábban jelezte, hogy nem tud csatlakozni a magatartási kódexhez, a szektorban működő hazai alvállalkozókat féltve. De állítólag más országok is tépelődnek, például Lengyelország és Magyarország, vélte az illetékes. A brüsszeli illetékes ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott arról, hogy legalább 20 ország csatlakozni fog a megállapodáshoz. Dánia nem vesz részt az EU védelmi együttműködésében, ezért eleve sem tervezte a csatlakozást az új magatartási szabályokhoz.
Bár az Európai Unióban az egyenlő versenyfeltételek megadása alapszabály, védelmi kérdésekben a tagállamok élhetnek (s általában élnek is) azzal a lehetőséggel, hogy a versenykiírásoknál nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva korlátozzák a konkurenciát.
Ily módon, egyes adatok szerint, az új katonai felszerelésekre fordított összegek több mint feléről Európában a szabadpiaci szabályok megkerülésével döntenek.
Az új szabályozástól szakértők azt várják, hogy a verseny fokozódása miatt csökken majd a katonai beszerzések költsége (s ezzel a költségvetésekre nehezedő nyomás), és felgyorsulhat az évi 30 milliárd eurós forgalmú, de jelenleg a nemzeti korlátozások miatt elég széttöredezett európai hadiipar átszerveződése, a nagyobb, versenyképesebb cégek kialakulása. A helyzetre jellemző, hogy a világ tíz legnagyobb hadiipari vállalata közül hét amerikai, és ez utóbbiak közül a négy legnagyobb, a Lockheed, a Boeing, a Northrop Gumman és a Raytheon 2004-es forgalma 105,4 milliárd dollár volt, míg a négy legnagyobb európaié ennek kevesebb mint fele.
Az EU-országok összességében is az amerikai katonai költségvetésnek kevesebb mint a felét költik védelmi célokra, az EU-ban ez évente 160-180 milliárd eurót tesz ki. Az új szabályozás ugyan nem kötelező jellegű, azaz jogilag nem lehet kikényszeríteni betartását, szakértők azt remélik, hogy a tagállamokra nagy nyomás nehezedik majd a szabályok alkalmazása érdekében. Ezt egyébként az EU is folyamatosan figyelemmel fogja kísérni. A magatartási kódexnek július elsején kellene életbe lépnie.
