Az édesanyjával egy szentpétervári panellakásban élő, elsősorban geometriával foglalkozó Perelman ugyan nem magyarázta meg, miért nem utazik Madridba, távolmaradása mégsem okozott nagy meglepetést.

A kilencvenes években ugyanis nem vette át az Európai Matematikai Társaság által neki ítélt díjat sem, és az az egymillió dollár sem érdekli, amelyet azért kaphatna, hogy megoldotta a hét legbonyolultabb matematikai probléma egyikét, a Poincaré-feltételezést. A francia tudós által száz éve előterjesztett sejtés szerint a kétdimenziós felületekre vonatkozó egyenletek egy része átalakítható úgy, hogy azok érvényesek maradjanak a háromdimenziós felületek esetében is, ám Poincaré és többi társa nem tudta bizonyítani feltételezéseit.

Az egymilliós díjat az amerikai Clay Intézet ajánlotta fel, s bár a szakértők helyesnek tartják az internetre minden ceremónia által feltett megoldást, Perelman csak akkor kaphatja meg a pénzt, ha a szabályoknak megfelelően írásban is benyújtja a levezetést. Ritka interjúinak egyikében közölte: amit mondhatna, nem érdekes. „Nem azért nem nyilatkozom, mert valamit titkolni akarok, vagy mert nem akarom, hogy bárki is beleavatkozzon az életembe. Egyszerűen a közvélemény számára nem érdekes, amiről beszélnék” – idézték az orosz lapok a negyvenéves tudóst.

Németh András/Moszkva