Sergio Pagano atya, a vatikáni levéltár vezetője azt állította az Osservatore Romano, a Vatikán lapja számára írt cikkében, hogy a dokumentumok sok meglepetést tartogatnak e kérdéskört illetően, és "számos igazságtalan megítélést visszájára fordíthatnak".
 
A megnyitott levéltári részleg csak képzett kutatók számára lesz hozzáférhető. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a tudósok figyelme nem annyira XI. Piusra, hanem Eugenio Pacellire, a Vatikán 1917 és 1929 közötti németországi nagykövetére (pápai nunciusára), 1930 és 1939 közötti államtitkárára (kormányfőjére) irányul majd. 
 
Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa zsidókkal kapcsolatos politikája sok vitát váltott ki. Bírálói szerint keveset tett azért, hogy megmentse az európai zsidókat a holokauszttól, hallgatott a holokauszt borzalmairól, noha tudott róluk.
 
A vatikáni archívum 1922 és 1939 közötti aktái egyebek között olyan titkos feljegyzéseket is tartalmazhatnak a vatikáni államtitkárság (kormány) akkori üléseiről, amelyekből kiderülhet, miket mondott Pacelli bíboros, az államtitkárság vezetője ebben a szűk, zárt körben a zsidóüldözésekről, a náci Németországról, a fasiszta Olaszországról, az 1936 és 1939 között lezajlott spanyol polgárháborúról, az Anschlussról (Ausztria nácik általi annexiójáról) és az 1938-as müncheni egyezményről.
 
II. János Pál pápa hozott elvi döntést az eddig titkos archív anyagok nyilvánossá tételéről, de a jelenlegi pápa, XVI. Benedek határozta meg annak időpontját. Történészek szorgalmazzák a XII. Pius pápaságáról (1939-1958) szóló archív anyagok hozzáférhetővé tételét is, de a Vatikán eddig nem jelezte, hogy erre mikor kerülhet sor.