Angela Merkel ütőkártyáját a nehéznek ígérkező misszióban személyes közeledésnek hívják. A német kormányfő, akit ezúttal kivételesen elkísér a férje is, a varsói tárgyalások után az idilli fekvésű Hela-félszigetre utazik. Ott közös tengerparti sétákat irányoz elő a program Lech Kaczynski államfővel, s ezektől reméli Berlin a kétoldalú államközi viszony fagyos légkörének enyhülését.

Hogy valami már "megindult" Varsó és Berlin között, arra bő egy héttel a kancellári látogatás előtt világított rá egy tekintélyes német újság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézte a lengyel államfőt, aki - Richard von Weizsa:cker korábbi szövetségi elnököt fogadva - kijelentette: Varsó támogatja Berlinnek azt a tervét, hogy a német EU-elnökség végéig konszenzus jöjjön létre Európa jövendő rendjéről, s az ezt célzó (alkotmányozó) tárgyalások legkésőbb 2009-ben lezáruljanak. A lengyel kormány és az államfő támogatja Merkelnek azt a célkitűzését, hogy már idén júliusban megtörténjen "bizonyos következtetések levonása", előkészítve a 2009-es ratifikálást - idézte az újság Lech Kaczynskit, hozzátéve: "ilyen konkrét módon Lengyelország még soha nem támogatta a német uniós politikát".

A Kaczynski-ikrek pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) 2005 őszi hatalomra jutása óta meglehetősen lehűlt Berlin és Varsó viszonya. A német politikusokat és általában a németeket pökhendiséggel vádoló Lech Kaczynski "egyenlő partnerek közötti párbeszédet" követelt Berlintől, meddő hajbókolásnak minősítve elődje, a baloldali Aleksander Kwasniewski jó kapcsolatait Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellárral. Első berlini vizitje előtt adott német lapinterjújából azután kiderült, hogy "kevéssé, jobban mondva egyáltalán nem ismeri" Németországot, mivel soha nem járt az Oderától nyugatra.

Azóta a lengyel elnök - Litvániát leszámítva - német földre látogatott el a legtöbbször, s gyanítható, hogy a vizitek során szerzett személyes benyomások is hozzájárultak korábbi véleménye megváltoztatásához. Hogy ez nem csak felületes benyomás, azt jól mutatta a német kitelepítettek szövetsége (BdV) elnökének múlt heti nyilatkozatát követő higgadt varsói reagálás.

Erika Steinbach, aki már a baloldali kormány és elnök idején is kedvelt céltáblája volt a lengyel sajtónak (gyakran ábrázolták náci egyenruhában, korbáccsal a kezében) tíz nappal ezelőtt egyenlőségjelet tett a lengyel kormánypártok és a német szélsőjobb pártjai (DVU, NPD, Republikánusok) közé. Az alkalmat erre a nemzeti-konzervatív, ultrakatolikus Lengyel Családok Ligája (LPR) EP-képviselőjének durván antiszemita brosúrája szolgáltatta, amelyet Maciej Giertych Brüsszelben köröztetett, a címlapon az Európai Parlament emblémáját tüntetve fel.

Steinbach, aki ritkán tesz lakatot a szájára, az MDR rádiónak nyilatkozva visszautasította a hasonlatát bíráló, részben saját pártjából (CDU) érkező bírálatokat. "Nem fogok bocsánatot kérni egyetlen olyan párttól sem, amely biológiai különbséget lát a zsidók és a többi ember között, és azt hiszi, hogy az előbbieknek emiatt gettókban kell élniük" - szögezte le a BdV elnöke. E kiállást, amely maximális összhangban van a német alkotmány első cikkével ("Az ember méltósága sérthetetlen"), hajmeresztő kritika fogadta a megkülönböztetés minden formáját amúgy elutasító (ellenzéki) Zöldek részéről. Claudia Roth pártelnök kijelentette: ominózus nyilatkozatával Steinbach alkalmatlanná vált arra, hogy betöltse az alsóházi CDU/CSU frakció emberjogi szóvivőjének a tisztségét.

Amilyen érthetetlen a Zöldek támadása, annyira érthető a CDU vezérkarának finom elhatárolódása Steinbachtól, illetve Varsó visszafogott reagálása a 63 éves politikus kijelentésére. Az ok közös: mindkét fővárosban már Merkel közelgő látogatására összpontosítottak, s nem akarták a viszony javulásának esélyét ilyen "mellékzöngével" megterhelni. Túl nagy a tét: Berlin biztosítani akarja magának Varsó támogatását az uniós alkotmány "feltámasztásához", míg a lengyel fél azt reméli, hogy meg tudja nyerni a NATO (és az EU) legerősebb államának segítségét a tervezett amerikai rakétabázis szalonképessé tételéhez Európában.

Alighanem ennek a kétoldalú érdeknek tulajdonítható az is, hogy az Európai Parlament elnöke csak dorgálásban részesítette szerdán Giertychet, és eltekintett mandátumának felfüggesztésétől. Hans-Gert Pöttering (minő véletlen) a CDU-t képviseli Strasbourgban, és hagyományosan jó viszonyban van Merkellel. Okkal feltételezhető, hogy a kancellár tapintatosan közbenjárt nála, és így az EP elnöke eltekintett a keményebb szankcióktól, jóllehet - mint nyilatkozatában rámutatott - a lengyel képviselő brosúrája durván megsérti az EP által hirdetett értékeket, holott a testületet semmilyen körülmények között nem szabadna összefüggésbe hozni az idegengyűlölettel és antiszemitizmussal.