szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Újabb, a legkorszerűbb lövedékelemzési eredményeken alapuló tanulmány cáfolja a magányosgyilkos-teóriát John Kennedy elnök megölésének ügyében - számolt be a The Washington Post csütörtökön.

A kutatások szerint kizárható az az elmélet, hogy Kennedy elnökkel 1963-ban két golyó végzett, amelyet az egyedüli gyilkosnak tekintett Lee Harvey Osvald lőtt ki fegyveréből.

A szakértői csoport - William Tobin, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt laborelemzője, valamint Cliff Spiegelman és William James, a texasi A and M Egyetem kutatója - arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi vizsgálatokat végző kormányzati szakemberek tévesen zárták ki a több merénylő lehetőségét.

A három kutató statisztikai becslések és a legkorszerűbb, 21. századi vegyi lövedékelemzés alapján kérdőjelezik meg a mindmáig hivatalos magányosgyilkos-elméletet.

A szakértők arról nem foglaltak állást, hogy kettő vagy több merénylő ölhette meg Kennedyt, de azt sürgették: újra alaposan meg kell vizsgálni a gyilkosságból megmaradt öt darab lövedékszilánkot.

William Tobin több mint két évtizeden át az FBI egyik vezető lövedékelemzője volt, ő irányította például az 1995-ös oklahomai robbantás vagy a TWA 800-as repülőgépjáratának 1996-os Long Island-i felrobbanása utáni vizsgálatot.

Tobin, Spiegelman és James megállapította: hamis az a korábbi következtetés, hogy a megmaradt öt lövedékmaradvány két lövedékből származik. Modern ólomtartalom-elemzés útján kimutatták, hogy az öt szilánk három vagy akár több golyótól származik, ebben az esetben pedig "valószínű, hogy egy második merénylő is volt", a lövéseket tehát több fegyveres adta le az elnökre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

A KGB titkos ügynöke gyilkolta meg Kennedyt?

A KGB titkos ügynökeként gyilkolta meg 1963-ban John Fitzgerald Kennedy egykori amerikai elnököt Lee Harvey Oswald - állítja Ion Mihai Pacepa, a román Securitate volt főnöke, aki a Kennedy-gyilkosságról szóló új könyvéhez majdnem nyolcszáz dokumentumot kutatott fel levéltárakban.