Udvarias határozottsággal utasította el az elnöki indítványt a konzervatív-szociáldemokrata kormány, s külön-külön is a CDU, valamint az SPD. Ugyancsak az államfő közvetlen megválasztása ellen foglalt állást Norbert Lammert, a Bundestag elnöke. Támogatták ezzel szemben a javaslatot az ellenzéki pártok, mind a szabad demokraták (FDP), mind a Zöldek, mind pedig a Baloldal pártja.
Az államfő az ARD televíziónak kifejtette, hogy az új elképzelésben a közvetlen demokrácia kiszélesítésének lehetőségét látja. Szerinte a közvetlen választás bevezetésével egy mandátumra lehetne korlátozni a mindenkori elnök hivatali idejét, ugyanakkor azt a jelenlegi öt évről hét vagy nyolc évre növelhetnék. A Bundestag elnöke egy sajtónyilatkozatban a közvetlen választás ellen foglalt állást. Norbert Lammert annak a nézetnek adott hangot, hogy az alkotmány megalkotói jó okkal döntöttek a közvetett, azaz a parlament által történő választás mellett. Szavai szerint a közvetlen választás bevezetése jelentősen megváltoztatná a német politikai rendszer egész építményét, amit nem kívánatosnak nevezett.
Közvetve elutasította a javaslatot a szövetségi kormány. Szóvivője hangoztatta: egy ilyen jellegű indítványt adott esetben a parlamentnek kellene előterjesztenie. Ezért meg kell várni, hogy a törvényhozás két háza, a Bundestag és a Bundesrat miként reagál Köhler javaslatára. Határozottabban utasították el a közvetlen elnökválasztás lehetőségét a kormánypártok (CDU és SPD) vezető politikusai. Szavaikból kitűnt, hogy mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták elsősorban azért aggódnak: az államfőnek a nép által történő megválasztásával megváltozhatnának a több évtizedes hatalmi erőviszonyok, mégpedig az elnök javára, illetve a mindenkori kancellár rovására. Így a szövetségi elnök szerintük túlzott adminisztratív hatalommal, illetve befolyással rendelkezne a kancellárral szemben.
Támogatásukról biztosították viszont az elnöki javaslatot az ellenzéki pártok, egyebek között azt emelve ki, hogy a közvetlen elnökválasztás a nép és a politika közeledését eredményezhetné. Egyetértettek azzal is, hogy egy ilyen lehetőséggel az államfő kevésbé lenne kiszolgáltatott a pártpolitikai megfontolásoknak. Úgy vélekedtek, hogy a közvetlen demokrácia tekintetében Németország az EU-tagállamok körében még mindig "gyerekcipőben jár". Guido Westerwelle a német Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke közölte, hogy a közvetlen választás lehetősége érdekében kezdeményezni kívánja az alkotmány módosítását.
