Több tartományi ügyészség előtt zajlanak az eljárások legkevesebb 17 újságíró, köztük olyan neves lapok munkatársai ellen, mint a Der Spiegel, a Frankfurter Rundschau, vagy a Süddeutsche Zeitung. A csütörtöki bejelentést követően újságírószervezetek határozott tiltakozást fogalmaztak meg a vizsgálatokkal szemben, és több politikus is bírálta a lépést. A Német Újságírószövetség (DJV) elnöke pénteken "a sajtószabadság elleni átfogó támadásnak" nevezte a történteket. Guido Westerwelle, a vezető ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke az egyik érintett lapnak, a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva "abszurdnak" nevezte az eljárást.

Mások viszont hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatok elsősorban nem az újságírók, hanem a kiszivárogtatók ellen irányulnak, és azzal érvelnek, hogy elejét kell venni a kiszivárogtatásoknak, amelyek megítélésük szerint hátráltatják a testület munkáját. Ebben a szellemben nyilatkozott az ügyészségi vizsgálatról a bizottság elnöke, a Keresztényszociális Unióhoz (CDU) tartozó Siegfried Kauder és egyik tagja, Johannes Jung szociáldemokrata (SPD) képviselő. Jung a Frankfurter Rundschau online változatának adott interjúban azzal vádolta a sajtót, hogy szenzációhajhász módon használja fel a titkosított dokumentumokat.

Időközben a hamburgi ügyészség "önkritikát gyakorolt". A Die Welt című napilap szombati száma idézte Rüdiger Bagger főügyészt, aki feleslegesnek mondta a vizsgálatot. Mint a lap írja, a főügyész utalt arra, hogy a német alkotmánybíróság egy hasonló ügyben - az úgynevezett Cicero-ügyben - februárban kimondta: egy titkos dokumentum nyilvánosságra hozatala nem teremt elegendő alapot arra, hogy államtitoksértésben való bűnsegédlet miatt felelősségre vonjanak egy újságírót.