A kormány szerint az intézkedések jövőre 32 milliárd koronáttakarítanak meg a költségvetésnek. Miután Mirek Topolánek, cseh kormányfő korábban bejelentette, hogy a reformcsomag elutasítása esetén benyújtja lemondását, az intézkedések megszavazása egyben azt is jelenti, hogy a hárompárti jobbközép kabinet továbbra is hivatalában marad. A miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések csak a szükséges változások első szakaszát jelentik, és számos, komoly átalakítás, például az egészségügyben, még csak azután következik.

Az egészségügy átfogó reformtervezetét a kormány a múlt héten már jóvá is hagyta, de ez még nem képezi részét a most elfogadott intézkedéscsomagnak. Az adóreform második szakaszában - várhatóan a jövő évben - pedig azt tervezik, hogy jelentősen csökkentenék a különféle kiadások és kedvezmények számát.

Ez jelenleg több mint háromszáz. A képviselőház által megszavazott reformcsomagot még a felsőháznak és az államfőnek is jóvá kell hagynia. Ez a gyakorlatban azonban már csak formalitás, mert a szenátusban jelentős többsége van a kormányoldalnak. Václav Klaus államfő előre jelezte, hogy a reformtörvényeket aláírja.

A reformtörvények legfontosabb pontjai:

Adórendszer

- A személyi jövedelemadó a jövő évtől egykulcsos lesz, a jelenlegi négykulcsos progresszív rendszer helyett, amelyben az alsó kulcs 12 százalékos, a felső 32 százalékos. Az egységes kulcs jövőre 15 százalékos, 2009-ben 12,5 százalékos lesz, az adó alapja azonban nem a bruttó, hanem az úgynevezett szuperbruttó bér lesz: ez a mai bruttó bér, plusz a munkaadó által fizetett, a bruttó bérhez képest összesen 35 százalékos egészségügyi és nyugdíjbiztosítás összege. A 15 százalék, illetve 12,5 százalék 23,1 százaléknak, illetve 2009-től 19,5 százaléknak felel meg a bruttó bérhez képest.

- A jövedelemtől nem függő, automatikus munkavállalói kedvezmény jövőre 24 840 koronára emelkedik a mostani 7200-ról, de 2009-ben 16 560 koronára csökken.

- A cégek által fizetett társasági adó 24 százalékról jövőre 21 százalékra, 2009-ben 20 százalékra, 2010-ben 19 százalékra csökken.

- Az általános forgalmi adó (áfa) alsó kulcsa, amely az alapvető cikkeket - az élelmiszereket, gyógyszereket - terheli, a jelenlegi 5 százalékról január elsejétől 9 százalékra emelkedik. Az áfa felső kulcsa marad 19 százalékos.
   
- Emelik a cigaretta jövedéki adóját, és új környezetvédelmi adót vetnek ki az üzemanyagokra.
   
- Már most tervbe vették az osztalék-, a tőkenyereség-adó és az ingatlan adásvételi illeték megszüntetését, de ez csak 2009-ben vagy 2010-ben kerülhet sorra. 
   
Szociális szféra

    - A gyermekgondozási szabadság alatt fizetett támogatásnak több fokozata, változata lesz. Ha az egyik szülő két évig marad otthon gyermekével, akkor havi 11 400 korona állami támogatást fog kapni. Ha három évig marad, akkor havi 7600 korona lesz a támogatás. Ha pedig négy év mellett dönt, akkor ennek az időszaknak az első 21 hónapjában 7600, míg a továbbiakban 3800 koronára lesz jogosult.

    - A szülési támogatás első gyereknél 15 ezer korona lesz, minden további gyereknél 13 ezer korona.
    - Megszüntetik a szociális támogatások automatikus inflációs kiigazítását.

Egészségügy

    - Betegség esetén az első három napért nem fog járni semmiféle táppénz. A 4.-30. napért a táppénz a havi jövedelem 60 százaléka, a 31.-60. napokon 66 százaléka, azután pedig 72 százaléka.
    - Január elsejétől bevezetik az illetékek (vizitdíj) fizetését az orvosoknál, a kórházakban és a patikákban. Ezeket az illetékeket a krónikus betegeken kívül mindenkinek fizetnie kell majd, az időseknek is és a gyermekekért is. Az illetékek évi felső határa 5000 korona, ha valaki többet fizetne, akkor azt jogosult
visszakérni egészségbiztosítójától. Az orvosi vizitért 30, a receptért 30, egy kórházi napért 60, a mentőszolgálat igénybevételéért 90 koronát kell majd fizetni esetenként. Ha egy orvos elutasítja a vizitdíj beszedését - az orvosok többsége ellenzi, mert a páciensével való kapcsolatok romlására
számít -, akkor 50 ezer koronás bírságot kell fizetnie. (1 korona: 9,4594 forint)