A november 25-én, vasárnap rendezendő európai parlamenti választáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listájára a szavazók legalább öt százalékának kell voksolnia ahhoz, hogy az érdekvédelmi szervezet átlépje a bejutási küszöböt. Ebben az esetben az RMDSZ-lista első két helyezettje, Frunda György és Sógor Csaba szenátorok képviselhetik a romániai magyarságot Brüsszelben. Tőkés László független jelöltnek a voksok 2,85 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy ő is EP-képviselőként folytathassa pályafutását.

A magyar jelöltek esélyeit nagyban befolyásolja az országos részvételi arány. Megfigyelők szerint a felek akkor válik szinte lehetetlen helyzetbe, ha a választójoggal rendelkező román állampolgárok több mint ötven százaléka járul az urnák elé. Ha a szavazók ennél alacsonyabb hányada él választási jogával, akkor akár mindkét magyar fél is reménykedhet. Az erdélyi magyarok számára viszont az lenne a legkedvezőbb, ha például a legutóbbi magyarországi EP-választáshoz hasonló helyzet alakulna ki, amikor az állampolgárok mindössze 38 százaléka adta le szavazatát.

A részvételi arány azért ilyen fontos, mert az RMDSZ-nek és Tőkésnek legalább a voksok 7,85 százalékát kellene megszereznie a sikerhez. A szövetség azonban a legutóbbi választásokon a szavazatoknak mindössze 6,5 százalékát gyűjtötte be. Ezért a romániai magyaroknak nagyobb arányban kell elmenniük szavazni, mint a románoknak. A lakossági számarányokat figyelembe véve legalább 10–15 százalékos többletre lenne szükség „magyar oldalon”.

Ez utóbbi arány sokak szerint utópisztikusnak tűnik tekintettel arra, hogy eddig a rendszerváltás óta a magyarok körében soha nem volt nagyobb a szavazási kedv, mint a románok között. Nem zárható ki azonban az a lehetőség, hogy az RMDSZ és Tőkés versengése miatt az eddigihez képest akár tíz százalékkal több magyart is sikerül mozgósítani. Országos választáson ugyanis 1989 óta nem fordult elő, hogy Tőkés az RMDSZ-szel szemben induljon. A kiélezett verseny pedig olyan szavazókat is rábírhat arra, hogy voksoljanak, akik eddig általában közömbösen viszonyultak a közélethez és a politikához.

Az esélyekről konkrétan keveset lehet tudni, mivel a felek támogatottságáról nem készült túl sok nyilvánosságra hozott, komoly közvélemény-kutatás.