A képviselőház nagy többséggel - 336 támogató és 52 ellenszavazattal - fogadta el a jogszabályt, amely ezt követően a felsőház, a szenátus elé kerül. A tervezetet a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) és centrista szövetségesei mellett az ülésteremben jelen lévő, a kérdésben megosztott ellenzéki szocialista képviselők egy része is támogatta. A szenátus várhatóan csütörtök este vagy pénteken szavaz a jogszabályról.

A törvény elfogadása után a reformszerződést hivatalosan Nicolas Sarkozy francia államfő vagy miniszterelnöke, Francois Fillon aláírásával cikkelyezik be, ami már a következő napokban megtörténhet.

Franciaország ezzel az EU nagy tagállamai közül elsőként - és a tagállamok közül ötödikként - ratifikálhatja a lisszaboni szerződést, ami megkönnyíti majd Párizs dolgát, amikor júliustól fél évre átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

A reformszerződés "elődjét", az EU tervezett alkotmányát Franciaország 2005-ben még elutasította - igaz, akkor a lakosság döntött, nem a törvényhozás. Ugyanilyen eredménnyel zárult a nem sokkal később rendezett hollandiai népszavazás, aminek következtében elakadt az európai alkotmány elfogadásának folyamata.

Sarkozyt a múlt év végén a portugál fővárosban rendezett EU-csúcson elfogadott, lisszaboni szerződés néven is emlegetett reformszerződés "kovácsai" közé sorolják. A politikus választási kampányában azt ígérte, hogy egy "egyszerűsített szerződés" kidolgozása érdekében munkálkodik majd, amelybe átemelik a tervezett alkotmány néhány elemét, s a parlamenten keresztül erősítik meg a dokumentumot. Ez nagy megkönnyebbülést váltott ki az uniós tagországokban, mert kiküszöbölte egy újabb népszavazási kudarc kockázatát.

Sarkozy hivatalának szóvivője máris "Franciaország nagy győzelmeként méltatta" a csütörtöki alsóházi szavazás eredményét.

A lisszaboni szerződés többek között áramvonalasítja az EU döntéshozatali mechanizmusát, ám a dokumentumot már nem alkotmánynak nevezik, s kimaradtak belőle az unió önálló jelképei - például a himnusz, a zászló - is. A szerződést eddig Magyarország, Románia, Szlovénia - az EU jelenlegi soros elnöke - és Málta ratifikálta.