Trump fenekestül felforgatná az amerikai diplomáciát, kétszáz éve nem volt ekkora "reform"
A state department 1789-es megalapítása óta nem volt példa akkora felfordulásra az amerikai diplomáciában, mint amit most Donald Trump tervez.
HVG
Radikálisan átalakítaná az amerikai külügyminisztériumot (state department) Donald Trump amerikai elnök egy, a diplomáciai csatornákon köröztetett elnöki rendelettervezet szerint – értesült a Guardian. A tervezet drasztikusan csökkentené a klímavédelemmel, menekültekkel, emberi jogokkal, a nemi egyenjogúsággal, meg úgy általában a demokráciával kapcsolatos intézmények, külképviseletek és megbízottak létszámát is.
Amennyiben a rendeletet véglegesítik, az – a tervezetet megszerző Bloomberg szerint – az egyik legnagyobb átalakítást hozhatja a state department 1789-s megalapítása óta.
Trump javaslatai között szerepel az ENSZ-szel együttműködő Nemzetközi Szervezetek Irodájának megszüntetése, valamint a kanadai diplomáciai kontingens megnyirbálása. Megszüntetnék az afrikai ügyek irodáját, a klímavédelmi különmegbízott posztját, ahogy a globális nőjogi hivatalt is.
A külügyminisztériumot négy regionális irodára osztanák, amelyek lefednék az Indo-Csendes-óceáni, a latin-amerikai térséget, a Közel-Keletet és Eurázsiát.
A “nem szükséges” nagykövetségeket és konzulátusokat pedig bezárnák a szub-szaharai Afrikában.
A kanadai diplomáciai kapcsolatokat pedig az ottawai nagykövetség látszámának jelentős csökkentésével degradálnák.
A New York Times értesülése szerint a javaslatot még a héten alírhatja Trump, és október elsejével lépne életbe.
A Fehér Ház és a külügy nem kommentálta az értesüléseket, de Marco Rubio külügyminiszter az X-en fake news-nak minősítette a sajtóhíreket.
This is fake news. The @nytimes falls victim to another hoax. https://t.co/hXSiV1t9HC
Trump tervei között szerepel állítólag, hogy az amerikai diplomatákat a jövőben nem rotációs rendszerben osztanák be posztjaikra, hanem egész karrierjük során egy adott régióban szolgálnának. A leendő diplomatáknak pedig nem kellene külszolgálati vizsgát tenniük, elég, ha
elfogadják az elnök külpolitikai vízióját.
“Minden diplomáciai kiküldetés csak az amerikai elnök kifejezett írásos beleegyezésével történhet” – olvasható a tervezetben.
A Fulbright-ösztöndíjakat a nemzetbiztonsági tárgyú kutatásokra korlátoznák, és csak a “kritikus nyelvterületekre”. Megszüntetnék a washingoni Black Howard University sokszínűségi, egyenlőségi ösztöndíjait is.
A franciák meglátták a lehetőséget abban, ami az Egyesült Államokban történik.
Ráadásul egy másik javaslat ötven százalékkal csökkentené a külügy költségvetését, egy harmadik tervezet pedig tíz nagykövetség és tizenhét konzulátus megszüntetését irányozza elő.
Összességében a Guardian szerint a tervezet jelentős visszalépést jelenthet az USA elkötelezettségében a multilaterális (sokszereplős) világrend megteremtése iránt.
Jelenleg a state departmentben 13 ezren dolgoznak külszolgálatban, 11 ezren közszolgaként, továbbá 45 ezer helyi alkalmazottjuk van több mint 270 diplomata misszióban világszerte.
Nem lehet csak úgy megállapodni Trumpékkal, a vámháborúban Magyarország – ha akarja, ha nem – az EU részeként funkcionál. Az ING Bank vezető elemzőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
(Borítóképünkön Donald Trump külügyminiszterével, Marco Rubióval.)
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.