A Sciences et Avenir című francia tudományos havilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint azt tervezik, hogy Szojuz-rakétákat 2009 nyarán bocsátják fel először erről az új helyszínről. A költözés oka nagyon egyszerű: a bajkonuri bázis távol van az ideális fellövési körzettől, azaz az Egyenlítőtől, s emiatt a rakéták hordozókapacitásuk jelentős részét nem tudják kihasználni. (Az északi szélesség 45. fokán lévő Bajkonurban felbocsátott Szojuz 1,7 tonnás hasznos terhet tud geostacionárius Föld körüli pályára állítani, míg az 5. északi szélességi fokon, azaz az Egyenlítő közvetlen közelében lévő európai űrközpontból, kihasználva a Föld felületének ottani nagyobb forgási sebességét, már 2,7-3,1 tonnát.) Ráadásul Bajkonurt - hiába épült annak idején a pusztába - ma már lakott területek veszik körül, azaz a visszaeső rakétadaraboknál fennáll egy tragédia kockázata, míg a Francia Guyanából indított rakéták leváló egységei az óceánba hullanak.

A költözésről szóló megállapodás 2005-ös aláírása óta 120 hektárnyi trópusi őserdőt irtottak ki az új kilövőhely létesítése végett, megkezdődtek a földmunkák, sőt már el is készült a hatalmas betonteknő, ahonnan majd a Szojuz-rakéták startolnak. 2008 tavaszán a helyszín már készen állt arra, hogy elkezdjék felszerelni a kilövőállást: ennek elemei idén júliustól hajón érkeznek. Később pedig jönnek majd a Szojuz-űrhajók: gyártási helyükről, a Moszkvától 900 kilométerre levő Szamarából szárazföldi úton, majd szintén hajókon juttatják el ezeket Francia Guyanába.

A Science et Avenir szerint az oroszok azt követelték, hogy minden olyan legyen, mint amihez Bajkonurban hozzászoktak. Az azonban gondot okoz, hogy az új helyszínen minden szerkezetnek meg kell felelnie az EU-normáknak - márpedig az orosz eszközök még távol állnak ettől. S persze az oroszok számára teljesen újak lesznek az időjárási körülmények (Bajkonurban hozzászoktak a fagyokhoz, itt viszont trópusi a klíma), valamint a biztonsági és a munkajogi szabályok (csak egy példa: új munkahelyükön a francia jogszabályoknak megfelelően a munkahét mindössze 35 órás...)

A Szojuz-rakéták a világ legmegbízhatóbb hordozóeszközei, a sikeres indítások aránya meghaladja a 98 százalékot. Így azután a guyanai fellövések értékesítésére létrehozott francia-orosz közös vállalat vezetői biztosak a sikerben, a megrendelések özönében. Ráadásul a jövő évtől a Szojuz lesz az egyedüli hordozóeszköz a világon, amelyet szükség esetén akár három különböző országból is felbocsáthatnak, hiszen egyelőre még marad a bajkonuri bázis is (ez főként az emberekkel végrehajtott űrrepülésekre, azaz az űrhajósok fellövésére szolgál majd), illetve az oroszországi, plesszecki kilövőhely.