A tárcavezető nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyon fontosnak tartja a civilekre nézve roppant veszélyes kazettás bombák betiltásáról szóló egyezményt, ezért csatlakozott hozzá. Magyarország 2007 novemberében nemzeti moratóriumot vezetett be - a miniszter által "nem olyan nagyon jelentősnek" mondott - kazettásbomba-készleteire. A megállapodás hazai parlamenti megerősítését követően e készleteket meg kell semmisíteni - emlékeztetett Göncz Kinga.

A megállapodást azért Oslóban írták alá, mert a betiltásról évek óta zajló tárgyalások után Norvégia vállalta, hogy elősegíti az egyezmény tető alá hozását. A szerződés végleges szövegét végül idén május 30-án Dublinban 111 ország képviselői hagyták jóvá. Az aláírást követően megkezdődhet a ratifikációs folyamat. Az egyezmény hat hónappal azután lép hatályba, hogy 30 aláíró állam ratifikálta.

Göncz Kinga elmondta azt is: a megállapodás eredeti tervezetében az szerepelt, hogy az aláíró országok nem folytathatnak katonai együttműködést a szerződéshez nem csatlakozó államokkal. A NATO számára ez nagyon komoly kérdés volt, mert az észak-atlanti szövetségnek vannak olyan tagállamai, amelyek nem írták alá az egyezményt. Ez veszélyeztette volna például az afganisztáni NATO-együttműködést, amely a szövetség egyik legfontosabb vállalása. Norvégia a (több mint egy évig tartó újabb) tárgyalások során elérte, hogy a szerződés ne zárja ki az együttműködést például a NATO-tag Egyesült Államokkal, Görögországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal: Ezek egyelőre nem írták alá az egyezményt, vagy csak részlegesen vállalják a benne foglaltakat.

Az egyezmény aláírói vállalják, hogy soha nem vetnek be kazettás bombákat, nem is fejlesztenek, nem gyártanak, nem birtokolnak, nem tárolnak, sem közvetve, sem közvetlenül nem szállítanak senkinek ilyen fegyvereket. Emellett az egyezményben részes államok nyolc éven belül megsemmisítik kazettásbomba-készleteiket. A legnagyobb gyártók, így az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán és Izrael ellenzi a kazettás bombák betiltását.

A kazettás bombák a levegőben szétnyílnak, és több száz "kis bombát" szórnak szét nagy területen. Ez utóbbiak nem mindig robbannak fel, hanem a továbbiakban aknaként működnek, megölve vagy megsebesítve azokat, akik akár évekkel bevetésük után rájuk találnak, például kíváncsi gyermekeket. Nem kormányzati szervezetek abban bíznak, hogy a most aláírt dokumentum ugyanolyan történelmi jelentőségű lesz, mint a gyalogsági aknák betiltásáról szóló 1997-es ottawai megállapodás.