Ghánában úgy nő az arany, mint a répa - írta Ibn al-Fakih 9. századi arab utazó évszázadokkal azelőtt, hogy az európai gyarmatosítók felosztották volna maguk között Fekete-Afrikát. A magas olajárakon gazdagodó arab befektetők ismét pompás lehetőséget látnak a fekete kontinensen, amit jelez, hogy a muszlim országokat tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) 14 év után a múlt héten először tartotta csúcsértekezletét Afrikában. Márpedig az OIC 57 tagállamából 27 afrikai, amelyek többsége a világ legszegényebb országai közé tartozik. Miközben Katar egy főre eső hazai összterméke (GDP) 75 900 dollár - az Egyesült Államokénak a duplája -, az OIC-csúcsnak otthont adó Szenegálé mindössze 1700.

A vallási kapcsolatokat már eddig is felhasználta Abdoulaye Wade szenegáli elnök az arab, illetve muszlim tőke becsalogatása érdekében. Szaúdi hitelekből varázsolja újjá a főváros, Dakar úthálózatát, Irán olajfinomító és autógyár építését tervezi, kuvaiti befektetők pedig luxushoteleket húznak fel. "A Perzsa-öböl menti gazdag arab olajmonarchiák Afrikát a növekedés jövőbeni zálogának tekintik" - hangoztatta a szenegáli elnök fia, Karim Wade, a konferencia főszervezője.

A nyugati donor országoktól való függőség enyhítésének jelképe is lehet, hogy a Dubai Ports World - a világ negyedik legnagyobb árukikötő-üzemeltetője - majd félmilliárd dolláros beruházás keretében bővíti Dakar kikötőjét. A DP World a francia Bolloré-csoport elől happolta el az üzletet. A főként Franciaország egykori gyarmatain tevékenykedő konglomerátum panaszkodott, hogy "átláthatatlan" volt a közbeszerzés, de Wade azzal vágott vissza, hogy a francia vállalat nehézkesnek bizonyult a dinamikus arabokkal szemben. A DP World egyik anyavállalata az idén 800 millió dolláros szerződést írt alá egy Dakar melletti különleges gazdasági övezetet létrehozásáról is. A dubai vállalat üzemelteti egyébként Dzsibuti stratégiai fontosságú kikötőjét és a mozambiki Maputo dokkjait is.

A hollandiai székhelyű Celtel 3,4 milliárd dolláros felvásárlásával 2005-ben vetette meg a lábát Afrika távközlési piacán a kuvaiti Zain. A mobilszolgáltató azóta 15 afrikai országban 6 milliárd dollárt ruházott be, 400 millió embert, a kontinens lakosságának harmadát érve el. Decemberben újabb 4 milliárd dolláros terjeszkedésbe fogott. A Zain legkomolyabb versenytársa az abu-dzabi székhelyű Etisalat, az arab világ második legnagyobb telefontársasága, amely novemberben 5 milliárd dolláros új beruházást jelentett be. Az Etisalat részesedéseket szerzett a tanzániai, a szudáni, a benini, valamint a nigériai piacon, mely utóbbi az ország 120 milliós lakosságával a legnagyobb a kontinensen. De százmillió dolláros léptekkel terjeszkedik Afrikában a marokkói Maroc Telecom, a Libyan African Portfolio és az emírségekbeli Warid Telecom is.

A főként európai és helyi légitársaságok uralta afrikai piacon megjelent a katari Qatar Airlines és a legnagyobb arab légitársaság, az Emirates is. Az Isztitmar dubai befektetési alap novemberben jelentette be, hogy megvásárolja a dzsibuti Daallo Airlinest, és a kelet-afrikai ország nemzeti légitársaságát faragja belőle. A Tunis Air tavaly év végén indította útjára Mauritánia új légitársaságát, és a Royal Maroc Air is próbálkozik Gabonban és Szenegálban. A turizmus sem maradt az arabok látókörén kívül: a DP World egymilliárd dollárért vette meg az egyik legismertebb dél-afrikai üdülőhelyet, a szaúdiak pedig Kenyában és Tanzániában terjeszkednek.

Áramlik az arab pénz Afrikába beruházási alapokon keresztül is. A Dubai Islamic Bank vállalata, a Millennium Finance egymilliárdos, muszlim befektetési szabályok szerint működő alapot hoz létre. A Millennium további hat hasonló alapot tervez, amelyek Afrikában és a Közel-Keleten fektetnének be. Az Alvalid bin Talal szaúdi milliárdos többségi részesedésével létrehozott Pan-African Investment Partners II alap félmilliárd dollárt szán ígéretes afrikai részvényekre.

Az arabok - akik főként a szolgáltatások terén jelentenek kihívást az afrikai háborúk miatt évtizedeken át csak a szénhidrogének és egyéb ásványkincsek kiaknázásába befektető európai és amerikai vállalatoknak - a hagyományos ágazatokban sem akarnak lemaradni. A Qatar Steel például tavaly 2,2 milliárd dollárért 50 százalékos részesedést szerzett egy mauritániai vasércprojektben. Az emírségek egyik alapja, a Rasz Al-Khajmah pedig a minap jelezte, hogy 250 millió dollárt ruház be a Kongói Demokratikus Köztársaság réz- és kobaltkitermelésébe. Több közel-keleti cég is beszállt az afrikai kőolajüzletbe, az amerikai Exxon Mobil pedig tavaly eladta afrikai benzinkútjait a líbiai állami olajtársaságnak.

A függetlenségük elnyerése óta a leggyorsabb gazdasági növekedést produkáló afrikai országokba irányuló külföldi beruházások a legutóbbi adatok szerint 2006-ban elérték a rekordnak számító 36 milliárd dollárt, amelynek negyede a fejlődő ázsiai országokból, elsősorban Kínából érkezett. Az arab befektetők azonban egyre inkább növelik részesedésüket, amit viszont akadályozhatnak a múltból eredő kulturális és faji előítéletek.

KERESZTES IMRE