A visegrádi négyek támogatják a Nyugat-Balkán európai integrációját

"Az európai és euroatlanti integrációnak kulcsfontosságú szerepe volt a közép-európai országok átalakulásában", és a V4-ek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia "szeretnék látni, hogy a bővítés ugyanígy előmozdítja a stabilitást és jólétet a nyugat-balkáni térségben" - áll a találkozó után kiadott közleményben.

A Nyugat-Balkán stabilitása fontos a tágabb térség stabilitása szempontjából - emelte ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a megbeszélés utáni nemzetközi sajtóértekezleten. Július óta egy évig Magyarország látja el a V4-országok soros elnöki tisztségét.

A kérdésre, hogy a magyar és a szlovák külügyminiszternek volt-e alkalma szót ejteni a kétoldalú viszonyról, és  ki lehet-e jelenteni: konfliktus van a két ország között, Balázs Péter magyar külügyminiszter elmondta: a következő hetek-hónapok feladata annak a 11 pontos programnak a végrehajtása, amelyről a két ország miniszterelnöke megállapodott nemrégiben a Nógrád megyei Szécsényben.

Eltörlik a vízumkötelezettséget

Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága kedden nagy többséggel (51-8 arányban) megszavazta, hogy törölje el az unió a vízumkötelezettséget Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia állampolgárait illetően. Bosznia-Hercegovina és Albánia vonatkozásában nem tartalmaz határidőt az állásfoglalás, de a másik három ország esetében már jövő év januártól meg kellene adni a vízummentességet az EP külügyi bizottsága szerint. Vízumügyekben az Európai Parlamentnek nincs ugyan együttdöntési joga a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanáccsal, de ki kell kérni a véleményét. Koszovót illetően a külügyi bizottság úgy véli, hogy menetrendet kell kidolgozni a vízumliberalizáció folyamatára.

A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának konkrét időpontját firtató kérdésre Yves Leterme belga külügyminiszter kifejtette: nem szerencsés konkrét időpontot meghatározni, mert ezzel nyomás alá helyeznék a jelöltországokat, az esetleges késés pedig csalódottságot okozna. Balázs Péter úgy fogalmazott, a csatlakozási tárgyalás inkább a teniszre, semmint a focira hasonlít, amennyiben a fociban a kitűzött idő lejártával nézik meg az eredményt, míg a teniszben meghatározott eredményt kell elérni, és a játékosok közben nem nézik az órát.

A külügyminiszterek közleményükben ugyanakkor figyelmeztették a nyugat-balkáni országokat, hogy csakis akkor van lehetőség az integrációs folyamat felgyorsítására, ha az érintett országok megfelelően teljesítik az EU-tagság előszobáját jelentő stabilitási és társulási megállapodásban foglaltakat. A csatlakozási kérelmüket is ennek figyelembevételével kell benyújtaniuk - tették hozzá.

A V4-ek fölajánlották, hogy segítenek a nyugat-balkáni országoknak az EU-előcsatlakozási alap hatékony felhasználásában. A külügyminiszterek a közleményben rámutattak, hogy Bosznia-Hercegovina csak mint teljes egész csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az MTI kérdésére, hogy ez azt jelenti-e, hogy a résztvevők valós fenyegetésnek tekintik a balkáni állam esetleges szétesését, Balázs Péter elmondta: nincs erről szó, mindössze azt üzenik ezzel a megfogalmazással a boszniai vezetőknek, hogy folytassák a közös állami intézmények megerősítését.

A külügyminiszterek megjegyezték, hogy "jelentős haladás" történt Szerbia és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék közötti együttműködésben. Egyúttal határozott támogatásukról biztosították az EU koszovói igazságügyi és rendőri misszióját (EULEX), és fölszólítottak "minden érintett felet", hogy teljes körűen működjenek együtt az uniós kontingenssel

A koszovói albán vezetés a közelmúltban élesen tiltakozott az ellen, hogy az EULEX bűnügyi együttműködési megállapodást kötött a szerb igazságügyi szervekkel. Pristina szerint sérti a tavaly függetlenné vált állam szuverenitását, hogy az EU-misszió nem a koszovói vezetéssel, hanem Belgráddal kötött ilyen megállapodást.