Két tisztségről van szó, az EU állam-, illetve kormányfői szintű találkozóinak intézményes keretet adó Európai Tanács elnöki posztjáról, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségéről, amelyhez az új rendszerben több ezer fős uniós diplomáciai apparátus kapcsolódik majd. A főképviselő egyben az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az alelnöke lesz.
A beszámolók szerint Gordon Brown brit kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elődje, Tony Blair volt miniszterelnök legyen az Európai Tanács elnöke. A franciák és a németek azonban állítólag abban állapodtak meg, hogy valamely kis uniós tagországból kell érkeznie az elnöknek. Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek a legjobbak az esélyei, de szó van Jan Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőről, Paavo Lipponen volt finn miniszterelnökről, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárról, valamint Vaira Vike-Freiberga volt lett államfőről. A munkáspárti Blair szóba jöhető ellenlábasai a szociáldemokrata Lipponen és a centrista Vike-Freiberga kivételével jobbközép irányzatú politikusok.
A külügyi főképviselői posztra eddig David Miliband brit külügyminisztert emlegették azok, akik kizártnak tartják, hogy Blair kapja meg az Európai Tanács elnökének a székét. Miliband azonban a minap többek közlése szerint azt mondta, hogy nem pályázik a tisztségre, inkább maradna a brit politikai életben. Ha Miliband igent mondana az elnöki posztról megszülető végleges döntés előtt, akkor azzal automatikusan hátba döfné a Blair mögött felsorakozó brit munkáspárti vezetést, vonakodása tehát felfogható Blair érdekében folytatott utóvédharcként is. A médiának azonban feltűnt, hogy Miliband váratlanul megjelent Berlinben a hétfői ünnepségeken, ami arra utal, hogy a színfalak mögött kemény alkudozás folyik.
Ha nem Miliband kapná a külügyi főmegbízotti posztot, akkor arra leginkább Massimo D'Alema volt olasz miniszterelnököt tartják esélyesnek, de ellene állítólag több, főként új EU-tagország tiltakozik, D'Alema kommunista múltja miatt. Felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer volt osztrák kancellár neve is. Az EU soros svéd elnöksége korábban kilátásba helyezte, hogy a konzultációk eredményeinek megpecsételése érdekében rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze. Eddig úgy hírlett, hogy ezt csütörtökön tartják, de most már elhangzik a találgatásokban a szombat, a vasárnap, illetve a jövő hét szerdája is.
