Anders Fogh Rasmussen elérhető és reális célnak nevezte, hogy a szövetség 2010-től megkezdje a biztonsági feladatok átadását az afgán hatóságoknak, és azután fokozatosan támogatói szerepet kezdjen betölteni az országban. Rasmussen felhívta a figyelmet, hogy ha a NATO a jövőben kevesebb feladatot akar ellátni, akkor el kell fogadni, hogy ennek érdekében most többet kell tennie.

A főtitkár A 60 éves NATO - hagyományos értékek és új fenyegetések című nemzetközi konferencián tartott előadásában kifejtette, a szövetség sikeréhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok képesek legyenek reagálni az új kihívásokra, részt venni egy osztatlan és demokratikus Európa létrehozásában, illetve igazodni a biztonság fogalmának átalakulásához.

A NATO-nak ott kell fellépnie a problémák ellen, ahol azok megjelennek, mert a biztonság, a tagállamok területének védelme többé nem az országhatárokon kezdődik - hangsúlyozta Rasmussen. Ennek világos példája az észak-atlanti szervezet afganisztáni missziója, amellyel kapcsolatban a főtitkár méltatta Magyarország szerepvállalását a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékében.

A feladatok áldozatokat követelnek, és a szövetség valóban sok veszteséget szenvedett el - ismerte el a volt dán kormányfő, hozzátéve, néhányan Magyarországon is felteszik a kérdést, hogy nem fizetünk-e túl magas árat Afganisztánban. Ezekre az aggályokra reagálva a főtitkár úgy vélte, a NATO már eddig is nagyon sokat elért: az al-Kaida már nem talál menedéket az országban, nincsenek kiképzőtáborai. Hozzátette: a katonai szövetség nem akar örökre Afganisztánban maradni, csak addig, amíg be nem fejezi küldetését és az afgán hatóságok képessé nem válnak a kormányzásra, a közbiztonság garantálására az ország egész területén. Ebből adódóan a szövetség egyik elsőrendű feladata az afgán rendőrök kiképzése.

A NATO-nak továbbra is fontos szerepet kell játszania egy osztatlan és demokratikus Európa létrehozásában, ami 1989-ben megkezdődött, ám máig nem ért véget. A csatlakozni kívánó államok előtt nyitva kell hagyni az ajtót és azokkal is erősíteni kell a kapcsolatokat, akik nem törekszenek NATO-tagságra. A főtitkár kiemelte az Oroszországgal folytatandó párbeszéd, egy új kapcsolat kialakításának fontosságát. Utalt arra, hogy a tagállamok eltérően vélekednek Oroszországot illetően, és elismerte, a múltbeli eseményeket nem lehet meg nem történtté tenni, de - mint fogalmazott - az sem jó, ha "a múlt rabjaivá válunk".

A szövetség sikeréhez elengedhetetlen, hogy megfelelő stratégiát dolgozzon ki a változó világgal járó új veszélyekre, amelyek között a kalóztámadásokat, illetve az éghajlatváltozással járó biztonsági kockázatokat emelte ki. Elmondta, hogy a szervezet új stratégiai koncepciója, amely nem részletes kézikönyvként, hanem inkább iránymutatóként szolgál majd, reményei szerint egy év múlva létrejöhet.