Brüsszeli ülésükön a miniszterek hosszú időt töltöttek a közlemény szövegezésével, miután számos delegáció nem értett egyet azzal az eredeti elnökségi javaslattal, hogy a szöveg nevezze meg Kelet-Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosaként. 
   
A miniszterek felszólítottak mindazonáltal a jeruzsálemi palesztin intézmények újranyitására, valamint arra, hogy az izraeli kormány hagyjon fel a palesztinok hátrányos megkülönböztetésével Kelet-Jeruzsálemben. Üdvözölték viszont a kölcsönös bizalomépítő erőfeszítések keretében a közelmúltban tett izraeli lépéseket, köztük a telepépítések ideiglenes szüneteltetését. Izrael oszthatatlan fővárosának tekinti a három vallás szent helyének is számító Jeruzsálemet, a palesztinok viszont azt szeretnék, ha a keleti rész lenne majdani országuk fővárosa.
   
Az uniós miniszterek elsősorban a közel-keleti békefolyamat ösztönzése, az izraeli-palesztin tárgyalások újraindítása érdekében adták ki a nyilatkozatot, amely szerint az uniót nagyon aggasztja a haladás hiánya ezen a területen. Leszögezték azt is, hogy az érvényes ENSZ-határozatok fényében kidolgozott megoldást képzelnek el, amely elvezet a független palesztin állam megteremtéséhez, illetve két állam békés, biztonságos egymás mellett éléséhez.
   
Az elfogadott közös nyilatkozatban az EU megerősítette azt is, hogy nem fogadja el az 1967 júniusa utáni határváltoztatásokat a térségben. Az EU ezzel azt is értésre adta, hogy továbbra sem ismeri el Jeruzsálem izraeli megszállását.
   
Egy átfogó békének a miniszterek szerint magában kell foglalnia az Izrael és Szíria, valamint Izrael és Libanon közötti vitás kérdések rendezését is. Az EU továbbra is kész hozzájárulni a békefolyamat előmozdításához - adták értésre az uniós miniszterek.