Kompromisszumos javaslat a bálnavadászat ügyében

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Új kompromisszumos javaslattal állt elő a bálnavadászattal kapcsolatos régóta fennálló vitás kérdések megoldására a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), engedélyezve egyebek között a következő tíz évre a kereskedelmi célú korlátozott vadászatot.

A bizottság szerint - amely több hónapja tárgyalt a vezető államokkal - a mostani intézkedéscsomag kényes egyensúlyt képvisel az engedmények között, és senki sem érezheti magát vesztesnek vagy nyertesnek. A javaslat, amelyet a testület júniusi marokkói tanácskozáson nyújtanak be szavazásra, 10 éves tervet irányoz elő, amely időszak alatt a világ bálnavadászatát az IWC ellenőrzi majd.

A javaslat értelmében Japán antarktiszi vadászati kvótája a következő halászati szezonban 410 egyedre, majd a 2015/2016-os évadtól 205 egyedre csökken. Japán, ahol a bálnahús kedvelt ínyencségnek számít, jelenleg évadonként 765 és 935 közötti bálna levadászásával számol a Déli-sarkvidéken, igaz, a környezetvédők egyre hevesebb akciói miatt a legutóbbi zsákmány 507 egyedre esett vissza.

A kompromisszumos javaslat értelmében a tízéves időszakban engedélyeznék a bálnavadászatot Izland és Norvégia, valamint a japán hajók számára a Csendes-óceánon, de tiltanák minden újabb ország számára, hogy bálnavadászatba kezdjen.

A cetfélék vadászatát és feldolgozását szabályozó IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma minden kereskedelmi célú vadászatot tilt, de Norvégia és Izland nem vesz róla tudomást, Japán pedig azzal bújik ki a tilalom alól, hogy kizárólag tudományos kutatások céljából folytat bálnavadászatot.

Az antarktiszi japán bálnavadászat feldühítette a cetek vadászatát határozottan ellenző Ausztráliát, amely kilátásba helyezte, hogy nemzetközi bíróság elé citálja Tokiót, ha nem hagy fel a tevékenységgel a térségben.

Ausztrália április elején már jelezte, hogy nem tudja a támogatni az IWC által kidolgozott átfogó kompromisszumot, a bálnavadászatot szintén ellenző Új-Zéland viszont támogatásáról biztosította a javaslatot. Washington, amely részt vett a kompromisszumos javaslat előmozdításában, eddig nem foglalt állást, tekintettel a júniusi csúcstalálkozón esedékes újabb tárgyalásokra.

Monica Medina, az IWC amerikai biztosa abban látja a problémát, hogy az IWC jelenleg gyakorlatilag nem működik. „Az érvényes moratórium ellenére növekszik a megölt bálnák száma, és már az is eredmény lenne, ha sikerülne megfordítani a tendenciát, és csökkenteni a számukat” – mondta.

Környezetvédők hevesen bírálják a kompromisszumos javaslatot, szerintük ugyanis „jutalmazza” az 1986-os moratórium alól kibújó Izlandot, Japánt és Norvégiát, és várhatóan fellendíti a jelenleg hanyatlóban lévő bálnahús-piacot.