„Eljött az ideje, hogy az ukrán politikusok végrehajtsák a nép ítéletét, és békésen adják át a hatalmat” – mondta hétfőn Kijevben Joao Soares, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke, miután bejelentette, szabályos volt az államfőválasztás második, vasárnapi fordulója. A portugál szocialista politikus nem említett ugyan neveket, ám egyértelmű, hogy szavai Julija Timosenkónak szóltak. A kormányfő egyelőre nem hajlandó elfogadni a nem hivatalos eredményeket, amelyek szerint Viktor Janukovics 48,6, ő pedig 45,8 százalékot szerzett, azaz nem nyerte el az államfői tisztséget.
Az EBESZ-illetékes nyilatkozata megerősíti, a külföld a legkevésbé sem akarja, hogy Ukrajna visszalépjen öt évet a múltba, és ahogy a 2004-es békés forradalom idején, Timosenko hívei hatalmas tüntetéseken követeljék az akkor csaláson kapott Janukovics győzelmének megsemmisítését. Az új elnök és megítélése ugyanis időközben megváltozott. Már nem tartják Moszkva egyértelmű partnerének, és míg Timosenko és a vele eleinte szövetséges Viktor Juscsenko, az újraválasztást az első fordulóban elbukó (HVG, 2010. február 6.), távozó államfő országlása idején az ukrán–orosz árvita miatt kétszer is veszélybe került Európa gázellátása, Janukovicsról most azt tartják, szavatolni fogja a szállítások folyamatosságát. A külföld álláspontját kijevi kormányforrások is megerősítették a HVG-nek, mondván, olyan jelzéseket kaptak, hogy a külvilág nem áll a bajkeverők mögé.
Bár Timosenko nem mondott le a tüntetésekről, a környezetében lévő politikusok a korábbiaknál békülékenyebb hangon beszélnek. A Julija Timosenko Blok elnökségének tagja, Nyikolaj Tomenko például bejelentette, hogy a mostani kormányfő – ha a központi választási bizottság megerősíti az eredményeket – kész ellenzékbe vonulni. Lehet, hogy rá is kényszerül, mert értesülések szerint a 450 fős verhovna radában a színfalak mögött új koalíció van születőben. Timosenko korábbi koalíciós partnerei – a Volodmir Litvin vezette Litvin Blok és a Juscsenko nevével fémjelzett Mi Ukrajnánk pártszövetség – állítólag átálltak a Janukovics mögött álló Régiók Pártjához.
Kijevben és Nyugat-Ukrajnában egyelőre nincs jele annak, hogy Timosenko hívei komoly tüntetésekre készülnének. A kormányfő előbb bíróságon kívánja megtámadni egyebek közt a kelet-ukrajnai Luganszk megyében született eredményeket, mert az ottani választási bizottságok szerinte manipulálták az adatokat. Ha azonban nem lesz mozgósítás, feladat nélkül maradnak azok az egyetemisták, akiket különféle ukrajnai „tüntetőbérlő” irodák vettek névjegyzékbe. A több országban, például Szerbiában vagy Oroszországban is bevált „üzleti modell” szerint a némi ellenszolgáltatásért – Ukrajnában egy-kétezer forintnak megfelelő hrivnyáért, valamint néhány szendvicsért – utcára vonuló fiatalok akárkiért vagy akármi ellen hajlandók demonstrálni.
Növeli ugyanakkor az esetleges összetűzések veszélyét, hogy nem enyhült az ország kelet–nyugati megosztottsága. A nyugati megyékben Timosenko 86–88 százalékos támogatottsággal tarolt (Kijevben a voksok kétharmadát szerezte meg), keleten viszont Janukovics vitt mindent, Donyeck megyében például a voksok 90 százalékát.
A megbékélést szorgalmazó külföldi javaslatok megfogadására már csak azért is szükség lenne, mert a politikai stabilitás véget vethet a tavalyi 14 százalékos GDP-csökkenésnek, és esélyt adhat a 20 százalékos iparitermelés-visszaesést követő talpra állásra. Előrejelzések szerint a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi mérsékelt növekedés után az idén 3-4 százalékos GDP-bővülés várható, ám a külföldi befektetések és a hitelezés újbóli megindítása nélkül nem tartható tartós növekedési pályán a gazdaság. A bővülés egyelőre az exportpiacokon várható, és nem a belső kereslet felpörgése okán. A főként külföldre termelő vegyipar teljesítménye tavaly novemberben 47, az acéliparé pedig 17 százalékkal ugrott meg, míg a hazai igényeket kielégítő élelmiszer- és építőiparban folytatódott a mélyrepülés.
Az IMF – amely tavaly novemberben felfüggesztette az Ukrajnával egy éve kötött készenlétihitel-megállapodást – hajlandó az együttműködés felújítására. Dominique Strauss-Kahn ügyvezető igazgató annak ellenére kész a békülésre, hogy a parlament még nem fogadta el az idei költségvetést, így nem tudni, a törvényhozók végrehajtják-e az IMF által követelt megszorító intézkedéseket. A válság évekkel visszavetette a gazdaság modernizálását is, így Ukrajna változatlanul a világ egyik legpazarlóbb állama. Az ipar energiafelhasználása például nagyságrendileg Németországéhoz mérhető, ám a teljesítménye csupán a németnek a tizede.
NÉMETH ANDRÁS
