Az Európai Unió és Szerbia viszonya évek óta kényes témának számított, elsősorban azért, mert az ENSZ háborús bűnöket kivizsgáló törvényszéke elégtelennek minősítette Belgrád együttműködését a bírósággal. Bár a tagállamok között most sincs teljes egyetértés abban, hogy megérett-e az idő a kapcsolatok felértékelésére, a belga soros elnökség napirendre tűzte a kérdést az október 25-i külügyminiszteri tanácskozáson.

Főként Hollandia akadályozta az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötését, arra hivatkozva, hogy Belgrád nem tesz meg mindent a Nemzetközi Törvényszék (NT) által népirtással vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb katonai vezető letartóztatására, amit a szerb kormány cáfol. Uniós partnerei azonban engedékenyebbek voltak, különösen azt követően, hogy két éve Belgrádban őrizetbe vették a boszniai szerbek egykori vezetőjét, Radovan Karadzicsot. Miután a holland kormány lényegében magára maradt, beleegyezett abba, hogy hatályba lépjenek a megállapodás kereskedelmi rendelkezései, de továbbra is ellenezte, hogy napirendre tűzzék Szerbia szorosabb uniós integrációjának kérdését.

Belgium azonban úgy látja, hogy Szerbiát jutalmazni kell Koszovó ügyében elfoglalt, a korábbinál rugalmasabb álláspontja miatt - véli a Telegraaf. Belgrád hajlandó volt az ENSZ Közgyűléséhez Koszovó státusáról benyújtott határozat szövegének enyhítésére. Szerbia tavaly decemberben nyújtotta be csatlakozási kérelmét a tanácshoz, de a testület csak egyhangú egyetértés esetén továbbítja azt az Európai Bizottsághoz véleményezésre.