A "Magyarország egy olyan párt ölelésében, amely nem tudja, hogyan küzdjön a válság ellen" című cikket Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem professzora jegyzi, aki a rendszerváltás után nyolc évig diplomataként szolgált Budapesten, és számos - részben magyarul is napvilágot látott - politológiai cikket, tanulmányt, könyvet publikált Magyarországról.

Bevezetőjében megállapítja: a kis Magyarország nemrégiben az ajkai ökológiai katasztrófa révén váltotta ki a világsajtó érdeklődését, noha nem ezzel, hanem egy másik fejleménnyel kellett volna magára vonnia a közfigyelmet; nevezetesen azzal, hogy megdőlt Magyarországon az eddigi kormányzati rendszer.

1990 után senki nem kapott ekkora hatalmat

A Fidesz kétharmados választási győzelmét és az önkormányzati választásokon elért páratlan sikerét kommentálva leszögezi: az a benyomás keletkezik, hogy újjászületett a két világháború közötti Horthy-rendszer, amikor egyetlen párt kormányzott, az ellenzék pedig széttöredezett. Ráadásul minden szálat a pártelnök, Orbán Viktor tart a kezében. Közép-Európában 1990 után senki sem kapott ekkora hatalmat - írja.

A Trianon-szindrómában szenvedő országban nem nehéz nacionalista húrokat pengetni - állapítja meg. Így tett Horthy Miklós admirális is. A nyolc évig ellenzékben politizáló Fidesz nacionalizmushoz és populizmushoz folyamodott, és a határokon túli magyar kisebbségekhez fordult. A szocialista-liberális kormányzás hibái miatt úgyszólván erőfeszítés nélkül megnyerte a választásokat, miközben részletes programmal sem állt elő. Egyetlen dologról, a kétharmados többségről ábrándozott, amelyet sikerült megszereznie.

Élni is kezdett vele: lemondásra kényszerítette a Legfelsőbb Bíróság elnökét, lecserélte az Állami Számvevőszék vezetését, a párt legfelsőbb köreihez tartozó személyekkel töltötte be a legmagasabb állásokat, beleértve az államfői hivatalt. A legtöbb vitát az új Médiatanács váltotta ki, amelynek élén "a Fidesz aktivistája áll", a testületben pedig kizárólag a kormánypárt képviselői kaptak helyet - áll a cikkben. 

A "kompromittált elemektől való megszabaduláshoz" még egy elem járult: az elődök botrányainak és visszaéléseinek feltárása. Az ajkai katasztrófát felhasználták arra, hogy politikusokat állítsanak pellengérre, ráadásul elfogadtak egy törvényt, amely lehetővé teszi az állami ellenőrzést a magánvállalatok felett. 

"Jobb volt az élet a Kádár-rendszerben"

A szerző szerint jelenleg mégsem a hatalom kérdése a legfontosabb, hanem a drámai gazdasági, társadalmi helyzet, sőt "a társadalom mentális állapota". A két tábor korábbi kíméletlen harca, a sajátos "hideg polgárháború" nagy pusztítást hagyott maga után: felmérések szerint a lengyelekkel többé-kevésbé azonos színvonalon élő magyarok olyan borúlátóan tekintenek jövőjükre, mint a sokkal szegényebb afrikai országok. A társadalom csaknem háromnegyede úgy vélekedik, hogy jobb volt az élet a Kádár-rendszerben.

A szerző úgy látja, hogy gazdasági értelemben az ország egy helyben topog, s a miniszterelnök két gazdasági csomagjában a piacellenes retorika nyert teret. Vajon képes lesz-e Magyarország egyedül megbirkózni a válsággal, ha konfliktusba kerül a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az exportjának mintegy 80 százalékát előállító multinacionális vállalatok képviselőivel? 

Orbán Viktor szerint eljött a "rendcsinálás" ideje. Az országot meg kell újítani, akárcsak Budapestet, amelyet a legutóbbi választásokon "visszakapott a nemzet". A rendszerváltás óta eltelt 20 évben a miniszterelnök szerint "öngyilkos modell" honolt Magyarországon, de a magyar emberek elvetették a reménytelenséget, és úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a rendszert. De vajon mi rejlik e mögött a hatalomkoncentráción és a politikai rendszer "oligarchizálásán" túl? - kérdi a cikkíró. 

Felrémlik a neves gondolkodó, Bibó István által több mint fél évszázaddal ezelőtt felvázolt "zsákutcás magyar fejlődés" visszatérésének veszélye. Vajon az elmúlt 20 év liberális-demokratikus modelljét elvetve, azt átmenetinek minősítve, olyannak, amely nem vált be, nem egy olyan "hibrid rendszer" jön-e létre, amelyben a gazdaságban az állami befolyás erősödik meg, a hatalmat központosítják és "oligarchizálják", és az elit jelentős része nem bízik a kormányzó erőkben? Magyarország a térség fontos kísérleti terepévé vált, amelyre érdemes az eddiginél sokkal jobban odafigyelni - fejeződik be a Polska-The Times cikke.