Orbán Viktor saját magát adta és kevésbé jött elő taktikázó, stratégiát követő reálpolitikus énje – vélekedett a strasbourgi plenáris ülésen elhangzott Orbán-beszéd kapcsán Hegedűs István szociológus az ATV-ben. A Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint Orbán vélhetően magával is el tudta hitetni, hogy a médiatörvényt bíráló külföldi politikusok valójában Magyarországot támadják, persze eközben nyilván pontosan tudta, hogy ennek idehaza milyen visszhangja lesz.

Feltételezése szerint a miniszterelnök ezzel szavazói bázisának magját is igyekezett identitásában megerősíteni. Ezzel azonban rendkívül veszélyes játékba kezdett – mutat rá Hegedűs István-, mert azon túl, hogy az európai politikai szintéren rontja Magyarország helyzetét, itthon is kiéleződhetnek az ellentétek a nyugatos, európéer gondolkodású és a nyugatra egyre gyanakvóbban tekintő polgárok között.

Szerinte a nemzeti és az európai identitást ma már nem lehet teljesen különválasztani. Mint mondta, ha valaki egy ilyen jellegű beszédet mond, akkor a fejéhez vágják, hogy nacionalista, populista retorikát alkalmaz, az pedig igen szokatlan az Európai Parlamentben, különösen a mainstream politikai erők képviselőinek szájából.

Ráadásul az az elképzelés, hogy a Nyugat a mai napig nem fogadta be a keletet (vagyis minket), sőt, akár megvetéssel közelednek felénk, számukra a saját kisebbségi érzéseinket tükrözi, azt, hogy még nem igazán lettünk az Unió tagjai, a politikai elitünk sem tudta még átélni, hogy egyenrangú partnerként ott vagyunk a döntéshozatalban. Szerinte a régióban más politikai vezetők nem alkalmazzák ezt a retorikát, ezért itt nem kelet-nyugat problémáról, hanem magyar problémáról, illetve a jelenlegi magyar vezetés problémájáról van szó.

Az EU ügyeit egyébként nem egyedül az elnökség viszi, sőt, számos olyan terület van, ami már nem az elnökség feladata. De minden más ügy közös, legyen szó gazdasági kormányzásról, vagy roma integrációról, a bizottságnak az az érdeke, hogy ezeket a problémákat kezeljék, így Orbán virtuskodása ezeket a kérdéseket nemigen befolyásolhatja. A magyar elnökség feladatait azonban a médiatörvényhez hasonló ügyek teljesen háttérbe szoríthatják, az Alkotmány például egy újabb nagy válságot eredményezhet – véli a szociológus. Szerinte bármennyire is sikeresen viszi a magyar kormány a közös ügyeket, azokat teljesen el fogják fedni – különösen a nemzetközi sajtóban – a belpolitikai történések.