Ezt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte azt követően, hogy hétfőn Brüsszelben találkozott Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnökkel. Cvetkovic átadta a bizottságnak azokat a válaszokat, amelyeket Belgrád az integrációs törekvéseivel kapcsolatos EU-kérdőív mintegy 2500 kérdésére készített.
Brüsszeli találkozói után a szerb kormányfő leszögezte, hogy országa teljesíteni fogja eddig tett vállalásait. Megemlítette, hogy nagyon gyorsan igyekeztek válaszolni a novemberben megkapott kérdőívre. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy őszi országjelentésében a bizottság ajánlani fogja a tagjelölti státust.
Megfigyelők mindazonáltal emlékeztettek arra, hogy Macedónia már 2005-ben megkapta ezt a jogállást, és azóta sem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Barroso hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a reformok haladása, a demokrácia megerősítése, továbbá a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc kulcsfontosságú szempont marad Szerbia esetében.
Cvetkovic Brüsszelben találkozott az uniós kormányfői tanács állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel is, aki az említettekhez a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködés fontosságát tette hozzá. Megjegyezte Van Rompuy azt is, hogy Szerbia építő jellegű szerepet játszik a regionális együttműködésben. Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési felelőse történelminek nevezte a kérdőív beadását Szerbia szempontjából. Úgy vélte, Belgrád még idén további nagy lépést tesz az integráció útján.
Szerbia már tavalyelőtt kérte az uniótól a tagjelölti státus megadását. Az EU-tagországokban azonban még folyik a tagjelöltség "előszobáját" jelentő társulási szerződés ratifikációja is. Mindeközben Szerbiában lassacskán csökken az EU-csatlakozás támogatottsága, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint már nem éri el a 60 százalékot.
