Házi pokolgép robbant egy szófiai lap szerkesztőségénél

A Galerija nevű lap a közelmúltban magas rangú bolgár politikusokat, köztük Bojko Boriszov kormányfőt kompromittáló lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmát közölte.

  • MTI MTI
Házi pokolgép robbant egy szófiai lap szerkesztőségénél

Robbantást követtek el csütörtök reggel egy szófiai lap szerkesztőségénél, amely a közelmúltban magas rangú bolgár politikusokat, köztük Bojko Boriszov kormányfőt kompromittáló lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmát közölte.

A rendőrség közlése szerint a detonációt egy házi készítésű pokolgép okozta. Senki sem sérült meg. A robbanás ereje 300 grammnyi TNT-nek (trinitro-toluol, ismertebb nevén trotil) felelt meg. Néhány ablaküveg betört és közelben parkoló gépkocsik rongálódtak meg.

Krisztina Patraskova, a Galerija című újság főszerkesztője szerint a robbantást nyilvánvalóan politikai megfélemlítés céljával hajtották végre. A lap kapcsolatban áll a bolgár titkosszolgálat egyik, a kormánnyal konfliktusba keveredett volt vezetőjével.

A Galerija januárban olyan telefonbeszélgetéseket publikált, amelyek kompromittálóak lehetnek többek között Vanjo Tanovra, a vámszolgálat vezetőjére, Szimeon Gyankov pénzügyminiszterre és a miniszterelnökre nézve is. A kormány szerint ugyanakkor a felvételek manipuláltak voltak.

Boriszov ugyanakkor elismerte azt, hogy a korrupció elleni harc érdekében a nyomozó szervek olykor a kormánytagok telefonbeszélgetéseinek lehallgatásához folyamodnak. Tavaly 16 ezer lehallgatást regisztráltak, háromszor többet mint 2008-ban. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban csak alig 12 százalékát használták fel bizonyítékként a nyomozati eljárások során.

 

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?