A hadsereg egy bizottság felállítását is bejelentette az alkotmány módosításának a feladatával. A tervezett módosításokról népszavazást tartanak - fűzte hozzá a közlemény.
A dokumentum utalt arra, hogy az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot. A tanács vezetője lesz az a személy, aki ez idő alatt Egyiptomot külföldön képviseli. A tanács egyben megerősítette, hogy Egyiptom tiszteletben kívánja tartani a korábban aláírt nemzetközi szerződéseket, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségeket.
A nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására vonatkozó szándék - amelyet a legfelső katonai tanács már szombati közleményében bejelentett - nyilvánvalóan vonatkozik az Izraellel aláírt 1979-es békeszerződésre is, amelynek sorsa kérdésessé vált Mubarak távozása után. Mubarak személyét ugyanis biztosítéknak tekintették arra, hogy Egyiptom betartja a szerződést. A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben lévő egyezmény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának záloga. Ajman Núr ellenzéki vezető, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, kijelentette: a hadsereg döntései a forradalom győzelmét jelentik.
Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend helyreállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Mubarak pénteken átruházta a hatalmat. Az ügyvezető miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya a korrupció ellen is harcot kezd.
Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikének nem tesznek eleget.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombati közleményében leszögezte, hogy "egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-keleti békefolyamat folytatásában." Barack Obama amerikai elnök ugyancsak szombaton üdvözölte, hogy az egyiptomi hadsereg tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, és elkötelezett a demokratikus átmenet mellett.
A kairói tüntetések szervezői bejelentették, hogy tárgyalni kívánnak a legfelső katonai tanáccsal, s abbahagyják a tüntetéseket a Tahrír téren. A tüntetők egyik képviselője, Háled Abdel Káder Kúda akadémikus közölte újságírókkal, hogy "a forradalom védelme" érdekében létrehozták az úgynevezett Bizalmi Tanácsot, s ez a testület fog tárgyalni. A 20 fős ellenzéki testület felhatalmazást kap arra is, hogy a helyzet alakulásától függően tüntetéseket szervezzen. A jövő hét péntekre nagygyűlést hív össze, hogy megünnepelje a lázadás sikerét.
A laza ellenzéki koalíció egyik közleményében egy sor követeléssel állt elő, s ezek között szerepel a 30 éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldása, egy széles támogatást élvező egységkormány létrehozása, a parlament feloszlatása és az alkotmány felülvizsgálata. Követelik emellett a sajtószabadságot, a politikai pártok működését szavatoló reformok végrehajtását, a Mubarak-rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását, illetve a tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását.
Hasonló követelésekkel állt elő a Muzulmán Testvériség radikális iszlám szervezet is, s méltatta a hadsereg vezetőit a polgári hatalomváltásért tett erőfeszítéseikért. A betiltott, de megtűrt szervezet - amelynek esetleges megerősödése komoly fejtörést okoz a Nyugatnak és Izraelnek - közölte, hogy nem tör hatalomra, nem kíván jelöltet állítani az elnökválasztáson, s többséget sem akar szerezni a parlamentben, magát pedig az egyiptomi nép szolgájának tartja. Kairóban közben újra kinyitottak az üzletek, a 18 milliós városban a közúti forgalom mértéke eléri a korábbi szintet. A Szuezi-csatorna üzemel, a hajózás zavartalan.
Az egyiptomi katonai hatóságok szombaton lerövidítették Kairóban a kijárási tilalom időtartamát, amely ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd. Az egyiptomi hadsereg megkezdte az úttorlaszok, drótkerítések elbontását a Tahrír téren, felszámolták az északi bejáratnál létesített ellenőrzőpontot. Elszállították a kiégett járműveket is. A "takarításban" civilek is segédkeztek. A katonák már nem ellenőrzik a térre betérő járókelőket, ezt a feladatot más fegyveresek végzik, akik azonban sokkal engedékenyebbek.
Egyiptomban feloszlatták a parlamentet és felfüggesztették az alkotmányt
Az egyiptomi katonai kormányzat vasárnap feloszlatta a parlamentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A hadsereg közleményében bejelentette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parlamenti választásokat.

Trump 50 napot adott Putyinnak a tűzszünetre, különben jönnek a 100 százalékos másodlagos vámok
Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását
Lázár szerint korrupt és hazug az Index
Publicus: Szoros a verseny a Fidesz, a DK és a Tisza között az első egyéni választókerületi kutatásban
„Ez a világ legnyugodtabb, legszebb helye” – már csak a halottak és két templom emlékeztet Béndekpuszta egykori életére
Bejelentették: határozott időre fog szólni a kormány 3 százalékos lakáshitele
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
Indiana Jones forog a sírjában, és ezt épp Guy Ritchie érte el
Meghalt Schmuck Andor
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.
75 napos csúszás is jöhet egy adásvételben – megjelent az önazonossági törvény részletszabályozása
Maja T. úgy döntött, hogy abbahagyja az éhségsztrájkot
14 kilót fogyott a német aktivista.
Már nem pusztán elméleti kérdés, hogy eleshet-e Ukrajna
Ukrajna-szakértő: Egy kamu Facebook-profiltól indultak a hírek Sebestyén József halálának körülményeiről
Fedinec Csilla szerint enyhíthető lett volna a feszültség a kárpátaljai magyar férfi halála ügyében, ha értelmes párbeszéd indul Ukrajnával.
Az egészsége múlhat rajta, hogy naponta hányszor jár ki vécére
Egy kutatás szerint szoros összefüggés van az emberek egészsége és székletürítési szokásaik között. A túl gyakori vagy túl ritka székletürítés mögött különféle problémák állhatnak.