szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az egyiptomi katonai kormányzat vasárnap feloszlatta a parlamentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A hadsereg közleményében bejelentette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parlamenti választásokat.

A hadsereg egy bizottság felállítását is bejelentette az alkotmány módosításának a feladatával. A tervezett módosításokról népszavazást tartanak - fűzte hozzá a közlemény.

A dokumentum utalt arra, hogy az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot. A tanács vezetője lesz az a személy, aki ez idő alatt Egyiptomot külföldön képviseli. A tanács egyben megerősítette, hogy Egyiptom tiszteletben kívánja tartani a korábban aláírt nemzetközi szerződéseket, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségeket.
A nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására vonatkozó szándék - amelyet a legfelső katonai tanács már szombati közleményében bejelentett - nyilvánvalóan vonatkozik az Izraellel aláírt 1979-es békeszerződésre is, amelynek sorsa kérdésessé vált Mubarak távozása után. Mubarak személyét ugyanis biztosítéknak tekintették arra, hogy Egyiptom betartja a szerződést. A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben lévő egyezmény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának záloga. Ajman Núr ellenzéki vezető, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, kijelentette: a hadsereg döntései a forradalom győzelmét jelentik.

Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend helyreállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Mubarak pénteken átruházta a hatalmat. Az ügyvezető miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya a korrupció ellen is harcot kezd.
Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikének nem tesznek eleget.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombati közleményében leszögezte, hogy "egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-keleti békefolyamat folytatásában." Barack Obama amerikai elnök ugyancsak szombaton üdvözölte, hogy az egyiptomi hadsereg tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, és elkötelezett a demokratikus átmenet mellett.

A kairói tüntetések szervezői bejelentették, hogy tárgyalni kívánnak a legfelső katonai tanáccsal, s abbahagyják a tüntetéseket a Tahrír téren. A tüntetők egyik képviselője, Háled Abdel Káder Kúda akadémikus közölte újságírókkal, hogy "a forradalom védelme" érdekében létrehozták az úgynevezett Bizalmi Tanácsot, s ez a testület fog tárgyalni. A 20 fős ellenzéki testület felhatalmazást kap arra is, hogy a helyzet alakulásától függően tüntetéseket szervezzen. A jövő hét péntekre nagygyűlést hív össze, hogy megünnepelje a lázadás sikerét.

A laza ellenzéki koalíció egyik közleményében egy sor követeléssel állt elő, s ezek között szerepel a 30 éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldása, egy széles támogatást élvező egységkormány létrehozása, a parlament feloszlatása és az alkotmány felülvizsgálata. Követelik emellett a sajtószabadságot, a politikai pártok működését szavatoló reformok végrehajtását, a Mubarak-rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását, illetve a tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását.

Hasonló követelésekkel állt elő a Muzulmán Testvériség radikális iszlám szervezet is, s méltatta a hadsereg vezetőit a polgári hatalomváltásért tett erőfeszítéseikért. A betiltott, de megtűrt szervezet - amelynek esetleges megerősödése komoly fejtörést okoz a Nyugatnak és Izraelnek - közölte, hogy nem tör hatalomra, nem kíván jelöltet állítani az elnökválasztáson, s többséget sem akar szerezni a parlamentben, magát pedig az egyiptomi nép szolgájának tartja. Kairóban közben újra kinyitottak az üzletek, a 18 milliós városban a közúti forgalom mértéke eléri a korábbi szintet. A Szuezi-csatorna üzemel, a hajózás zavartalan.

Az egyiptomi katonai hatóságok szombaton lerövidítették Kairóban a kijárási tilalom időtartamát, amely ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd. Az egyiptomi hadsereg megkezdte az úttorlaszok, drótkerítések elbontását a Tahrír téren, felszámolták az északi bejáratnál létesített ellenőrzőpontot. Elszállították a kiégett járműveket is. A "takarításban" civilek is segédkeztek. A katonák már nem ellenőrzik a térre betérő járókelőket, ezt a feladatot más fegyveresek végzik, akik azonban sokkal engedékenyebbek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Nyolc felbecsülhetetlen tárgyat loptak el az Egyiptomi Múzeumból

Nyolc felbecsülhetetlen értékű tárgyat, többek között egy Tutanhamon fáraó idejéből származó szobrot loptak el a kairói Egyiptomi Múzeumból - közölte vasárnap Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő legfelsőbb tanács vezetője.

MTI Világ

Die Presse: Egyiptom nagy pillanata ez

Nem az elmúlt, hanem a következő napok lesznek a döntőek a Közel-Kelet és a világ többi része számára - írta a Die Presse című konzervatív osztrák napilap szombaton az előző napi egyiptomi eseményekről.

MTI Világ

Londoni elemzők Egyiptomról: kérdés, átadja-e a hatalmat a hadsereg

Londoni stratégiai kockázatelemzők szinte egybehangzó véleménye szerint egyelőre kérdéses, hogy az egyiptomi hadsereg a most ráruházott hatalmi-fennhatósági jogkörökből mennyit lesz hajlandó visszaadni a polgári politikai szférának, bár egyes elemzések szerint a fegyveres erőknek anyagi érdekük fűződhet a civil kormányzás felé tartó átmenet elősegítéséhez, tekintettel a milliárdos amerikai pénzügyi támogatásra.