A külhoni magyaroknak egyszerűsített eljárással magyar állampolgárságot biztosító törvény Budapest által deklarált célja az anyaország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek erkölcsi támogatása, amivel Magyarország nem minden szomszédja ért egyet – vezeti fel terjedelmes elemzését az országos ukrán lapokban Vlagyimir Martin néven publikáló ismert ungvári újságíró, Jaroszlav Halasz. Ukrajna kapcsán rámutat, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezres magyarság számára a magyar állampolgárság felvétele nem csak erkölcsi támogatást jelent, hanem nagyon komoly anyagi előnyökkel is járhat. 

Azzal összefüggésben, hogy jelent-e potenciális veszélyt Ukrajna számára a magyar kettős állampolgárság, a szerző megállapítja: a kárpátaljai magyarság lélekszáma ugyan csekély, de egy nagyon konszolidált, az anyaországához egyértelműen kötődő, szinte kizárólag magyarul beszélő közösségről van szó; s az életét a magyar állampolgárság aligha fogja gyökeresen megváltoztatni, ám a jövőben felerősödhet a részéről a területi autonómia követelése. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy Magyarország a jelenlegi helyzetben „állampolgárainak a védelme ürügyén” területi vagy egyéb követelésekkel lépne fel Ukrajnával szemben – fogalmaz a cikkíró, aki szerint az állampolgársági ügy nem fogja gyökeresen megváltozni a kárpátaljai magyar kisebbség hangulatát vagy a két ország viszonyát. 

A szerző szerint Kárpátalján egyébként sem kelt feltűnést a kettős állampolgárság, hiszen régóta köztudomású, hogy sok áttelepült helyi lakos nem mondott le az ukrán állampolgárságáról, és számos román nemzetiségű kárpátaljainak a zsebében lapul román útlevél. Ugyanakkor – mutat rá a cikk – ha az ukrán állampolgársági törvény egyszer mégis elkezd működni, akkor ezek a zömmel egyszerű emberek nehéz helyzetben találhatják magukat.

A cikkíró furcsának találja, hogy Kijev annak ellenére egyszer sem vetette fel a kettős állampolgárság kérdését a Budapesttel folytatott kétoldalú tárgyalások során, hogy egy másik ország állampolgárságának a felvétele sérti az ukrán törvényeket. Az ukrán hivatalos körök úgy tesznek, mintha a probléma nem is létezne – így a hetilap, amely szerint valószínűleg az áll az ukrán hallgatás hátterében, hogy a Krímben hasonló helyzet alakult ki az orosz állampolgársággal kapcsolatban, s Kijev nem akar ujjat húzni a nagy keleti szomszéddal.

A szerző nehezményezi, hogy Magyarország minden tárgyalás és konzultálás nélkül fogadta el állampolgársági törvényét, amelynek hatálya kiterjed egy másik állam területére, s a külképviseletei annak tudatában fogadják a kérelmeket, hogy a helyi törvények tiltják a kettős állampolgárságot.