Járóka: közösségi feladattá kell tenni a romák befogadását

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a vitában vázolta a magyar EU-elnökség által tervezett menetrendet. Eszerint az Európai Bizottság áprilisban ismerteti a maga elképzeléseit, a magyar elnökség pedig ennek nyomán a tagállami kormányokat képviselő tanács számára közös következtetés-tervezetet fog kidolgozni. Ezt a dokumentumot májusban fogadhatja el a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes miniszterek ülése, az EPSCO tanács.Emellett azonban - tette hozzá Balog államtitkár - a magyar elnökség véleménycserét kezdeményez majd a bizottság elképzeléseiről más tárcavezetők uniós fórumain is. Május végén az általános ügyek tanácsa irányt szabó vitát folytat a kérdésről, végül pedig júniusban a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján fogadnák el a kidolgozott romaügyi keretstratégiát. Annak hátterében, hogy uniós szinten keretjellegű stratégiáról van szó, az áll, hogy - miként azt Andor László magyar EU-biztos az EP-vitában is hangsúlyozta - a romák helyzete nagyon eltérő az egyes tagországokban, tehát nem lehet egységes útmutatást kidolgozni a bajok orvoslására. Járóka Lívia arról készített előterjesztést, hogy az Európai Parlamentnek milyen prioritásokat kell kitűznie a stratégia megalkotásakor. A jelentésről szerdán szavaz az EP. Járóka a keddi vitában elmondta, Európa roma lakosságának jelentős hányada a társadalom peremére szorult, rossz társadalmi-gazdasági körülmények között él. Ez a városi és a vidéki térségekre egyaránt igaz. Bár uniós szinten léteznek politikák és pénzügyi eszközök a romák támogatására, ezek felhasználása hatékonyabb lehetne, ha európai szinten előírt kötelező minimum normákkal és szigorúbb ellenőrzéssel párosulnának. Járóka elképzelése szerint a tagállamok teljesítményét egzakt mutatók alapján mérni, értékelni kell, és a kötelező érvényű uniós minimum normákat nem teljesítő tagállamokat akár bírsággal is lehetne sújtani.Felszólalásában Balog Zoltán egyebek közt utalt arra, hogy Magyarországon nagyon sok roma az utóbbi húsz évben sodródott a társadalom peremére, mert a rendszerváltozás nyomán keletkezett új lehetőségekkel többségük nem tudott élni. Az államtitkár kiemelte a kirekesztés, a szegregáció elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy határozottan elítéljenek minden rasszista indítékú cselekményt, függetlenül attól, hogy azt ki követte el.Balog a vita után magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a keretstratégia megalkotása során kulcskérdés, mennyire sikerül pontosan kijelölni a helyes arányokat az EU-felelősség és a tagállami felelősség között. Szerinte az uniónak főként az a feladata, hogy az eddiginél célzottabban bocsásson rendelkezésre forrásokat, és azok felhasználását alaposabban ellenőrizze. Egyetértett azzal, hogy a tagállamokon számszerűsített vállalásokat kell számon kérni, amikor áttekintik, ki mit valósított meg a romák társadalmi befogadásának teendőiből. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon nagyon sok jó gyakorlat is felhalmozódott a romaügy kezelését illetően, ami hasznára válhat az egész uniónak.