Az Európai Parlament (EP) pártjainak nagy része támogatásáról biztosította a Járóka-jelentés kedd esti strasbourgi vitáján a romák integrációját uniós szinten létrehozandó stratégiát és azt kérte az unió végrehajtó testületétől, hogy az abban foglaltak legyenek kötelező érvényűek a tagállamokra nézve. A Járóka-jelentést végül 576 igen, 32 nem és 60 tartózkodás mellett fogadták el a testület szerdai strasbourgi ülésén.

Eközben az ügyön szintén dolgozó Európai Bizottság április elejére várt dokumentumában várhatóan kitart amellett, hogy Keretprogram a tagállamok romaintegrációs stratégiáihoz címmel teszi közzé közleményét. Andor László szociális és foglalkoztatási biztos szerint azért nem tesznek javaslatot egy egységes európai stratégia létrehozására, mert tagállamonként eltérőek a problémák és a felmerülő megoldási lehetőségek (az EB csak olyasmiben alkothat kötelező jogszabályt, amire a tanács felhatalmazta). A magyar biztos szerint a roma keretstratégia kapcsán azt sem szabad elfeledni, hogy a EU 2020-as versenyképességi céljai - amelyek elérésére országokra lebontott vállalásokat fogadtak el a tagállamok - közül a szegénység csökkentéséről szóló célok teljesítése számos tagállamban lehetetlen, ha nem tesznek érdemi lépéseket a romák komplex integrációjára.

Viviane Reding, az EB emberjogi és igazságügyi biztosa szerint nem csak elfogadhatatlan a roma kisebbségek nagy részének a helyzete, de gazdaságilag is fenntarthatatlan. A biztos szerint ezért óriási szükség van a tagállamokban a romastratégiák megvalósítására, amelyet a szegénység elleni harccal és a romák diszkriminációjának felszámolásánál kell kezdeni. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság nagyban épít a Járóka-jelentésre, amely fő feladatának az eredmények folyamatos nyomon követését tekinti a témában.

Az eddig etnikai kérdésként kezelt téma esetében új távlatokat igyekszik nyitni a parlament jelentése, amely gazdasági és szociális szempontból nyúl hozzá a témához, öt kulcsterületet - foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügy, diszkrimináció elleni lépések - vázolva fel a komplex cselekvéshez. A munkát javaslatuk szerint egy krízistérkép létrehozásával kell elkezdeni, amely pontosan megmutatja majd, mely térségekben a legsúlyosabb a romák társadalmi és gazdasági helyzete. Hogy azután ezekre a területekre koncentrálva érhessenek el érdemi eredményeket a tagállamok. Járóka a jelentés igen mérsékelt érdeklődés mellett lezajlott plenáris vitáján kifejtette: a támogatási források felhasználásának hatékonyságát és az elért felzárkóztatási eredményeket egy komplex eredménytáblán mérnék, amely számos szempont szerint vetné össze a tagállamok “teljesítményét”.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő magyar kormány részéről a vitán felszólaló Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint egyre több tagország látja be, hogy a romák helyzetének kérdése mindenekelőtt a sokmillió uniós polgárban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szól. Balog a vita után a hvg.hu-nak kiemelte: szerinte azért is különösen fontos, hogy a közösség államai egyszerre cselekedjenek, mert különben a ma még “nem érintett” tagállamokban is megjelenhetnek a szegregáció elől más tagállamba távozó roma csoportok.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy noha sokak szerint a rendszerváltás óta elvileg mindenki jobb esélyekkel boldogulhat az új tagállamokban is, valójában a romák egy jelentős hányada éppen azóta sodródott a társadalmak szélére és került még inkább kiszolgáltatottabb helyzetbe. Balog úgy látja, emiatt különösen fontos, hogy szerte Európában fellépjünk a szegregáció mindenféle formája ellen. Baloghoz hasonlóan érvelt Sógor Csaba romániai magyar néppárti EP-képviselő is, aki hangsúlyozta: tömegesen szűntek meg a rendszerváltás óta a romák foglalkoztatási formái, miközben erősödtek a feszültségek a románok és a romák között is a diszkrimináció elméletileg teljes tilalma ellenére.

Balog Zoltán komoly problémának nevezte, hogy noha ma is sok pénzt költenek a tagállamok a romák felzárkóztatására, még a jó szándékkal felhasznált pénzek közül is sok eltűnik. Ráadásul további összegeket egyszerűen a korrupció nyel el - tette hozzá. Sokat elárul szerinte, hogy a magyar kimutatások szerint 1996 és 2006 között az összes roma integrációra költött pénznek alig tíz százaléka (120 milliárd forintból alig 10 milliárd) ért célba.

Az EP szociális és foglalkoztatási bizottságának jelentéstevőjeként Göncz Kinga szocialista képviselő az emberi méltósághoz minimálisan szükséges életfeltételek, lakhatás, utak, villany, fűtés és az emberi szó fundamentális szükségességéről beszélt felszólalásában. A romastratégia sikere szerinte azon múlik, sikerül-e a tagállamokban olyan szabályokat hozni, amelyek érdemben segítik a felzárkózásukat a munkaerőpiacon és az élet minden más területén. “Ehhez arra kérem a bizottságot, hogy az EP jelentését teljes mértékben vegye figyelembe javaslata kidolgozásában” - mondta a szocialista képviselő.

Bauer Edit szlovákiai magyar képviselőnő szintén arról beszélt, hogy egy egységes térség egységes stratégiát kíván. Hannu Takula finn liberális képviselő az EP kulturális bizottságának nevében arra emlékeztette a politikusokat, hogy minden roma gyerek ugyanúgy teljes jogú és értékű állampolgára az uniónak mint mindenki más, ezért mindent meg kell tenni az integrációjukért és az őket érő diszkrimináció felszámolásáért. A román néppárti Marian-Jean Marinescu szerint Európa legnagyobb kisebbségének dolgait offenzívan kell kezelni, miközben a hagyományaikat is tiszteletben kell tartani. Hozzátette azonban, hogy noha a tagállamoknak is jóval többet kell tennie a romákért, de nekik maguknak is komoly erőfeszítéseket kell felmutatniuk.

A szocialista frakció nevében a vitában felszólaló Hannes Swoboda bejelentette, visszavonta pártja alternatív jelentését a témában, támogatásukról biztosítva a Járóka-jelentést. A kormányoknak üzenve kijelentette, sok helyen a helyi önkormányzatok rengeteget tesznek a roma integráció terén, viszont amíg nem élvezik nemzeti politikusaik támogatását, addig nincs esélyük áttörést elérni. Renate Weber liberális képviselő szerint a plenáris jóváhagyás nem az ünneplés pillanata, pusztán a munka egy stádiuma, amikor bölcs döntést kell hoznia Európának.

Helene Flautre zöldpárti képviselőnő az eredmények mérésének és értékelésének fontossága mellett érvelt, illetve felszólította a bizottságot, hogy kötelezze el magát a Járóka-jelentésben javasolt kísérleti integrációs programok elindítása mellett. A szocialista Corina Cretu arra hívta fel a figyelmet, hogy noha számos dokumentum látott már napvilágot a romák helyzetéről európai szinten és hivatalosan minden ország elmondhatja, hogy nincs romaellenes törvénye, mégis óriási különbségek vannak a többségi társadalom tagjai és az ő életfeltételeik közt. Cornelia Ernst, az Egységes Baloldal képviselője hangsúlyozta, a parlament egységes és kötelező érvényű stratégia kidolgozására gondol és nem 27 tagállam külön külön stratégiáira.

(A közösségi szintű roma stratégia elfogadásának esélyeiről szóló cikkünket keresse a HVG csütörtökön standokra kerülő számában.)

Folk György/Strasbourg