Orbán Viktor “nemzetközi baloldali támadásokat” vizionáló meglátásaival szemben a jobboldali többségű Európai Parlamentben fogadtak el kedden az új magyar alkotmányt bíráló határozatot. A korábbi júniusi EP-vita nyomán a Velencei Bizottság közzétételét várták be a honatyák, mielőtt júliusra napirendre tűzték a határozattervezetet.

“Semmilyen jelentősége nincs annak, hogy a magyar alkotmányról milyen határozatot fogadnak el az Európai Parlamentben” - mondta a keddi vita után sajtótájékoztatóján Orbán, mivel szerinte a nemzeti alkotmányokba semmilyen beleszólása nincs az Európai Uniónak, amelynek alapszerződése is kimondja ezt.

Ezzel szemben az EP határozata - amelyet 331 igen, 274 nem és 54 tartózkodás mellett  fogadtak el - kimondja, hogy miközben az alkotmány elfogadása és megalkotása tökéletesen nemzeti hatáskör, a jogalkotóknak minden EU-tagállamban a közösségi jogrend, alapvető emberi és szabadságjogok és egyéb normák figyelembevételével és tiszteletben tartásával kell megalkotniuk az alkotmányt. Jól érzékelteti a képviselők szerint, hogy az unió igenis hatással van az alkotmányokra, hogy számos tagállam csatlakozása előtt módosítani kellett az alkotmányokat, hogy összhangba kerüljenek a közösségi joggal.

Orbán az alkotmányt kritizálóknak a Velencei Bizottság jelentéséből idézve kijelentette: az új magyar alkotmány egy modern európai alkotmány, amely a nemzetet, a családot és a kereszténységet védi. Az EP álláspontja szerint azonban a Velencei Bizottság sajnálatát fejezte ki az alkotmány tervezési, előkészítési folyamatának átláthatatlansága miatt, amiatt, hogy nem volt érdemi társadalmi vita a kérdésben és hogy gyakorlatilag nem létezett párbeszéd a témában az ellenzéki politikai pártokkal. A képviselők azt is kiemelik, hogy az új alkotmány a kormány retorikája ellenére gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, rádásul szűkíti az Alkotmánybíróság hatásköreit és ezzel veszélyeztetheti a magyar jogrendszer és bíróságok függetlenségét.

Orbán Viktor Strasbourgban az EP-beszámolón

MTI/EPA

Az EP számonkéri a magyar kormányon, hogy számos, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettséget és jogot nem tisztáztak megfelelően az alkotmányban. Ezek egyebek mellett a halálbüntetés és a ténylegesen életfogytiglan, a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció és az alapvető jogok korlátozásának tiltását érintik. Orbán ezzel szemben kijelentette, hogy "a magyarok" soha nem fogják támogatni az egyneműek házasságát, ezért azt férfi és nő közti kapcsolatként definiálták az alkotmányban. Hasonlóan mély vita kíséri a miniszterelnök szerint a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, amelyet állítása szerint a magyarok többsége támogat.

Az Európai Parlament szerint aggályos, hogy egyes alapfogalmak - például a család, vagy az élethez való jog a fogantatástól - pontatlan megfogalmazása a diszkrimináció veszélyét hordozza magában egyes társadalmi csoportok ellen etnikai, vallási vagy szexuális orientációjuk alapján, de negatívan érinti az egyszülős családokat és a házasság nélkül együtt élő párokat is.

A megszavazott határozatban a képviselők kifogásolják, hogy a Fidesz tavalyi választási kampányában nem említette az alkotmányozási törekvéseit. Ezzel szemben Orbán arról beszélt, hogy húszéves tartozását rótta le kormánya az új alaptörvény elfogadásával, kiköszörülve a korábbi kormányok okozta csorbákat hazánk renoméján. Hozzátette, azután, hogy Magyarország évekig "szégyenteljesen szerepelt", "meghamisította a számokat", és 2008-ban elsőként omlott össze gazdasága a válságban - nem a külső körülmények okán -, az elnökséggel és az új alkotmánnyal sikerült kijavítani a hibáinkat.

Az EP ezzel szemben arra szólítja fel az Orbán-kormányt, hogy az új sarkalatos törvények megalkotása során ne betonozza be - lehetetlenné téve a következő kormányoknak a módosítást - az abortusz szabályozását, a családpolitikát, az adó- és nyugdíjszabályozást, a kultúr- és valláspolitikát, a szociális, gazdasági és pénzügyi kereteket.