"A társadalom elöregedése következtében a 65 évnél idősebbek fokozatosan a választók 30-40 százalékát teszik majd ki. Mivel a korosabb emberek jobban ragaszkodnak a dolgok változatlanul hagyása mellett, ez fenyegetheti egy innovatív politikai irányvonal érvényesülését" - mondta Soete, aki rövidesen elfoglalja a maastrichti egyetem rektori székét, és több belga, holland és európai uniós testületben vesz rész innovációs tanácsadóként.

A múlt év végén a professzor nagy vihart keltett ötletével, hogy egy bizonyos életkortól és/vagy az inaktívaktól vonják meg a szavazati jogot. Erről az ötletéről most azonban úgy nyilatkozik, hogy csupán provokációnak szánta. "Annak érdekében, hogy a problémát fölvethessem, kezdeményeztem, hogy alakuljon egy fiataloknak szóló párt, amelynek első számú programja a nyugdíjasok, inaktívak szavazati jogának a megvonása volt, ezt azonban nem szabad komolyan venni, semmi reális esélye nincs" - véli Soete, aki viszont kivitelezhetőnek tartja mostani javaslatát.

Mivel egyre több az elváltakból álló család, úgy képzeli, hogy a szülők osztozkodnának a szavazati jogon, vagyis mindkét szülő fél voksot kapna gyerekekként. "Előbb vagy utóbb kompenzálnunk kellene, hogy a választópolgárok körében túlsúlyba kerülnek az idősebbek" - mondja Soete, aki szerint igazságtalan volna, hogy az idősebb nemzedék rányomja bélyegét a fiatalabb generáció jövőjére.

"Tehát, vagy növeljük a fiatalabb nemzedék befolyását a politikai irányvonalra, vagy meg kell győznünk az idősebbeket, hogy egy dinamikusabb, megújulásra alkalmasabb szellemiségre van szükségünk. Vagyis, hogy ne csak a ma problémáival legyenek elfoglalva, de gondoljanak a jövő kihívásaira is. A hosszabb távú beruházásokra, amelyek gyümölcseit ők már valószínűleg nem fogják élvezni" - nyilatkozta a professzor, aki példaként többek közt a közművek vagy a közlekedés fejlesztését említi.

Az egyetemi oktató arra is felhívja a figyelmet, hogy a ma nyugdíjasai úgy vélik, joguk van a múltban kifizetett járulékokhoz, és ezt a jövőre is érvényesnek tartják. Ez azonban szerinte egyáltalán nem magától értetődő, hiszen ezeket a pénzeket az erős gazdasági növekedés idején fizették be, míg sokkal valószínűbb, hogy a fejlődés a következő évtizedben elakad, és be kell érnünk a nulla és egy százalék közötti gazdasági növekedéssel.