A „nehéztüzérséget” is bevetik immár Ali Khamenei legfőbb iráni vallási vezető és Mahmúd Ahmadinedzsád elnök hónapok óta folyó politikai csatározásában. Khamenei azzal fenyegetőzött, hogy megszűnhet a választott elnöki intézmény. Iránban a parlamentet és az elnököt választják, de a végrehajtó hatalom felett a vallási hierarchia gyámkodik. A fenyegetés üzenete: Ahmadinedzsád – Khamenei egykori protezsáltja – fogja vissza magát. Az elnök saját híveivel töltötte fel a kormányt, és Khamenei számos emberét kirúgta. Válaszul a vallási vezetés alá tartozó bíróságok korrupció vádjával az elnök több közeli munkatársát is őrizetbe vétették. Egyelőre megkímélték Ahmadinedzsád kabinetfőnökét, kiszemelt utódját. Pedig Eszfandiar Rahim Masaej – akinek a lányát Ahmadinedzsád fia vette el – odáig ment, hogy a vallási rendszert is megkérdőjelezte.
A hatalmi harc az iráni teokrácia jövőjéről szól. A vallásos-konzervatív elitnek elege lett abból, hogy az elnöki székből támadják uralmát. Először 1997–2005 között a mai elnök elődje, Mohamed Khatami reformkísérletei próbálták kikezdeni a befolyását, most pedig Ahmadinedzsád ambícióival kell bajlódnia. Ő egyébként az első elnök, akinek saját hatalmi bázist sikerült kiépítenie, méghozzá a Forradalmi Gárdán belül is. Az inkább a nacionalizmus, mint a forradalmi iszlám alapján politizáló Ahmadinedzsád az 1979-es forradalom óta busás gazdagságot felhalmozó vallási vezetés gazdasági érdekeit is sérti. A hatalmi centrumok közti rivalizálás az atomprogram körüli válság megoldását is nehezíti. Nem kizárt, hogy a washingtoni szaúdi nagykövet elleni minapi amatőr merényletkísérlettel az egyik tábor akarta lejáratni a másikat.
