Háborús méretű pusztításról és a rettegés csendjéről szólnak a Nigéria északi részén található Yobe szövetségi állam fővárosából, Damaturuból érkező hírek, ahol legalább 65 ember életét kioltó, összehangolt fegyveres akciót és bombamerényletet hajtott végre a Boko Haram iszlamista szervezet. A múlt pénteki vérfürdőt több helyen is szórványos támadások követték a régióban, igazolva, hogy a Boko Haram a rendkívül veszélyes afrikai szélsőséges triumvirátus tagja az al-Káida észak-afrikai szárnya, valamint a Szomáliában működő al-Sabab (HVG, 2011. november 5.) mellett.
A világ először 2009-ben, a legnépesebb afrikai országban fellángolt vallási erőszak idején lett figyelmes az akkor már hét éve működő mozgalomra. Az 1970-ben született Mohammed Juszuf által alapított szervezet az iszlám kalifátus megteremtéséért küzd, az ENSZ-t és az USA-t egyaránt az ellenségének tekinti, zsigeri gyűlöletet táplál a nyugati világ kultúrája iránt, és elutasítja a modern tudomány vívmányait. A Boko Haram név jelentése a Nigéria északi részén használt hausza nyelven azt jelenti: „a nyugati oktatás bűnös”. Juszuf a brit BBC televíziónak adott egyik interjújában azt is kétségbe vonta, hogy a Föld a Nap körül kering, és kijelentette, hogy az eső Allah ajándéka. A radikális vezető megtiltotta követőinek a nyugatiasnak minősített ruhák viselését, valamint eltanácsolta őket a választásokon való részvételtől.
A hagyományos muszlim–keresztény ellentétekre rájátszó, a XIX. századi észak-nigériai Sokotói Kalifátusra nosztalgiával tekintő csoport azután nyúlt mind radikálisabb eszközökhöz, hogy 2009-ben a biztonsági erők a mozgalom központjában, Borno állam fővárosában, Maiduguriban őrizetbe vették, majd „szökési kísérlet közben” megölték Juszufot. A vezér posztját addigi helyettese, Abubakar Shekau vette át, aki videoüzenetében támadásokat ígért a „nyugati erők” ellen. Ezt a biztonsági szakértők által egyelőre még nehezen meghatározható hierarchiájúnak tartott milícia igyekszik is beváltani. Tavaly decemberben 86 halottal járó merényletsorozatért vállalták a felelősséget, az idén júniusban a fővárosban, Abujában az országos rendőr-főkapitányság előtt robbantottak fel autóba rejtett pokolgépet. Augusztusban pedig Nigéria első iszlamista öngyilkos merényletében egyik követőjük a szigorúan őrzött diplomáciai negyedben robbanóanyaggal teli gépkocsival hajtott be az ENSZ-képviseletre, kéttucatnyi ember halálát okozva.
A Boko Haram másképp is igyekszik növelni táborát. A dzsihádista ihletői után „nigériai táliboknak” is nevezett mozgalom – amely 2004-ben Afganisztán néven hozott létre katonai bázist – befolyási területén, az ország északi részén mecseteket és iskolákat létesített, ahová özönlenek a vallási harcban küldetést kereső fiatalok. A Boko Haram célja a muszlim törvénykezés, a saría bevezetése – kézlevágással, megkövezéssel és korbácsolással együtt – egész Nigériában, ahol a 160 milliós lakosság csaknem fele-fele arányban oszlik meg keresztények és iszlámhívők között. A mozgalom nemcsak a keresztényeket tartja hitetleneknek, hanem azokat a muszlimokat is, akik nem követik szigorú szabályaikat. Ez a radikalizmus kedvező fogadtatásra talált a korrupt politikusokból kiábrándult munkanélküliek, a hozzájuk csatlakozott papok, egyetemisták és politikai vezetők körében, akiket állítólag Pakisztánból és Szaúd-Arábiából érkező hitszónokok tüzelnek.
Az iszlamista szervezet befolyása nem növekedne, ha a társadalmi különbségek ezt nem segítenék. A Nigéria gazdaságát meghatározó olajkincs a keresztények ellenőrizte déli országrészben található, a muszlim északnak szárazság sújtotta területek, magas munkanélküliség és súlyos szegénység jut osztályrészül. Délen a lakosság 27 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, északon az emberek háromnegyede nyomorog. A gazdasági szakadékot tovább mélyíti, hogy egyre kevesebb fejlesztési forrás érkezik a térségbe, a költségvetési bevételek négyötödét hozó olajvagyon pedig messze elkerüli a muszlim többségű szövetségi államokat. Emberjogi szervezetek a kiterjedt korrupcióra is figyelmeztetnek, s milliók nem jutnak alapvető egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Növelte a feszültséget, hogy az idei elnökválasztást a déli keresztény Goodluck Jonathan nyerte (HVG, 2011. április 9.), noha az íratlan szabályok szerint most északi muszlimnak kellett volna következnie az ország élén.
A nigériai kormány egyelőre nem találja a Boko Haram erősödésének ellenszerét. Olusegun Obasanjo volt elnök szeptemberben meglátogatta a néhai Juszuf családját, hogy puhatolózzon a tárgyalások lehetőségéről, amire reagálva az iszlamista fegyveresek végeztek az egykori vezér sógorával, hogy mindenkit elriasszanak a párbeszédtől. Pedig éppen ezt javasolta a Jonathan által életre hívott bizottság, amely munkahelyteremtést, a vallási konfliktusban megsérült templomok és mecsetek helyreállítását szorgalmazta, hogy mérsékeljék az erőszakba torkollt feszültséget. Megszólalt az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet is, amely szerint évente több száz embert végeznek ki törvénytelenül a nigériai börtönökben, ami tovább radikalizálja a Boko Haramot.
Az iszlamisták fundamentalizmusa és vallási követelései miatt nem járható az az út sem, ahogyan Jonathan elődje, a tavaly elhunyt Umaru Yar'Adua lecsillapította a Niger folyó deltájának olajvidékén aktív milicistákat. Őket 2009-ben amnesztiával és anyagi engedményekkel pacifikálták, és meg is ritkultak az olajlétesítmények elleni szabotázsakciók, igaz, folytatódott az egyszerűbb gazdasági bűncselekménynek minősülő olajlopás.
FEKETE ISTVÁN
