- 1950–1960-as évek: Amerikai segítséggel az iráni sah nukleáris programot indít, hogy az ezredfordulóra 23 atomerőmű épüljön.
- 1979: Az iráni forradalom után a Nyugat véget vet a nukleáris támogatásnak, az USA importtilalmat vet ki az iráni árukra.
- 1984: Washington azt állítja, Irán hét éven belül megépítheti első atomfegyverét.
- 1995: Az USA betiltja az energetikai beruházásokat Iránban, és más országok vállalatait büntetéssel fenyegeti, ha befektetnek az iráni szénhidrogéniparban.
- 2002: Iráni ellenzékiek kiszivárogtatják, hogy Teherán titkos atomprogramot folytat.
- 2006: Az ENSZ BT meghozza az Irán elleni első büntetőhatározatot, befagyasztva az atomprogramban részt vevő személyek külföldi vagyonát.
- 2007: Az ENSZ fegyvereladási és pénzügyi embargót hirdet, az USA szankciókat léptet életbe három iráni bank ellen.
- 2008: Az ENSZ utazási, pénzügyi és kereskedelmi korlátozásokat hoz Teheránnal szemben.
- 2010: Az ENSZ a nukleáris vagy a rakétaprogrammal kapcsolatba hozott bankok elleni szankciókat hirdet, az EU több egyoldalú amerikai büntetőintézkedéshez csatlakozik. Japán és Dél-Korea pénzügyi és kereskedelmi korlátozásokról dönt.
- 2011: A végül orosz beruházásban felépült Busehr, Irán első atomerőműve megkezdi a termelést. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az iráni nukleáris program több része is atomfegyver készítésére utal.
