Az indiai származású dél-afrikai Navi Pillay a Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében rámutatott, hogy a konfliktus további militarizálódását mindenáron el kell kerülni.

Pillay a szíriai kormányt és a felkelőket egyaránt felelőssé tette az emberi jogok súlyos megsértéséért Szíriában. A főbiztos megismételte azt a korábbi követelését, hogy a konfliktust vigyék a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Ezt azzal indokolta, hogy Szíriában emberiesség elleni és más háborús bűncselekményeket követnek el.

A fegyverszállításokkal kapcsolatban a jelentés nem nevezte meg azokat az országokat, amelyek a szemben álló feleket a gyanú szerint fegyverekkel látják el. ENSZ-diplomaták szerint a szíriai kormány fő fegyverszállítója Oroszország és Irán, míg a lázadók elsősorban Katartól és Szaúd-Arábiától kapnak fegyvereket.

Az emberi jogi főbiztos úgy értékelte, hogy Szíriában nem nemzetközi, hanem belső fegyveres konfliktus zajlik. Diplomaták szerint ez a meghatározás a polgárháborúval egyenértékű, és ebben az esetben vonatkozik rá a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos genfi konvenció.

Pillay jelentésében kitért a májusi húlai mészárlásra, amelynek következtében több mint 100 polgári személy- köztük sok nő és gyermek - vesztette életét. Az ENSZ emberi jogi bizottsága korábban úgy foglalt állást, hogy a gyilkosságok többségét a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők követték el.

A főbiztos most megismételte, hogy a bizonyítékok szerint a mészárlásért nagyobb felelősség terheli a szíriai kormányt. Hozzátette ugyanakkor: nem lehet kizárni, hogy néhány gyilkosságot a fegyveres ellenzék követett el. ENSZ-források szerint a konfliktus eddig már több mint 10 ezer halálos áldozatot követelt.