A Port-au-Prince nevű hajót eredetileg Franciaországban építették, ám hamarosan az angolok kezére került. 1805-ben hajózott ki Londonból, és legénységének engedélyezték, hogy megtámadja és kifossza az útjába kerülő francia és spanyol hajókat. 

A Port-au-Prince majdnem két évig portyázott: rajtaütött perui spanyol településeken, fosztogatta a spanyol hajókat. 1806-ban a Tonga-szigetekhez érkezett, ahol az uralkodó parancsára helyi harcosok megtámadták, a legénység többségét lemészárolták.

Az öldöklést egy kamasz fiú, William Mariner élte túl. Négy évet töltött a szigeteken, és eközben az uralkodó kegyencévé vált. Hazatérte után élményeit egy amatőr antropológusnak, John Martinnak mesélte el, aki könyvet írt Tonga őslakosairól.

A tongaiak vasat és ágyukat zsákmányoltak a hajóról, amelyet a király parancsára aztán elsüllyesztettek. A feltételezések szerint Port-au-Prince-t kincseivel együtt nyelték el a hullámok.

"Jelentős mennyiségű réz, ezüst és arany lehetett a fedélzetén. A hajót elveszettnek hittük, míg egy helyi búvár fel nem fedezte a Tongai Királysághoz tartozó Foa-sziget közelében a híres kalózhajóra emlékeztető roncsokat" - közölte Sandra Fifita, a tongai turisztikai minisztérium szóvivője. Külön kiemelte a roncsok rézborítását, amelynek alapján a Brit Nemzeti Hajózási Múzeum úgy véli, hogy a hajót 1780 és 1850 között építették. Ebben az időben védték ugyanis a hajótesteket rézborítással a hajóférgek és a tengeri algák ellen.