Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet, aki hazájában azonnal elnöki kegyelmet kapott. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A CNN cikke szerint az általa megkérdezett elemzők arra figyelmeztettek, hogy egy kiújuló örmény-azeri háborúskodás "beszippanthatja" a nagyhatalmakat is.

Thomas de Waal, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace) Kaukázus-szakértője azt mondta a CNN-nek: egy ilyen konfliktus súlyos zavart okozna a világ energiapiacain, mivel a Kaszpi-tengeri térség olaj- és gázkincsét szállító vezetékek a konfliktusövezet mellett haladnak el.

Sabine Freizer, a Nemzetközi Válságcsoport (International Crisis Group - ICG) Európa-programjának igazgatója azt mondta, hogy az ügyre felfigyeltek a nagyhatalmak. "A kormányzati tisztségviselők tudatában vannak az Egyesült Államokban és Oroszországban egyaránt, s az európai vezetők között is annak, hogy ez a konfliktus egyre súlyosbodik. Valamit tenni kell (a folyamat) megállítására" – fogalmazott. "Ez az ügy egy egész lépcsővel visszavet bennünket" – vélekedett de Waal a Carnegie Alapítványtól.

A Hegyi-Karabah miatti feszültség a két nép erős kulturális kötődéseit tükrözi, amit Szergej Markedonov, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vendégösztöndíjasa úgy jellemez, hogy a terület egyfajta "Jeruzsálem mindkét társadalom számára".

A két ország között Hegyi-Karabah és más területek hovatartozása miatt zajló vita egyike "a szovjet korszakból örökölt megoldatlan konfliktusoknak" – mondta Freizer. Miközben új független országok jöttek létre a Szovjetunió romjain, "senki sem összpontosított erre a konfliktusra". "Ez a térség sohasem kapott olyasféle támogatást, mint Jugoszlávia", amelynek feldarabolása nagy háborúkhoz vezetett Boszniában és Koszovóban. Azonban "2011 óta a helyzet rosszabbodását érzékeljük". A gyilkosnak adott kegyelem pedig bizonyos felháborodást keltett – idézi a CNN Freizert, aki szerint ami történt, "megbotránkoztatta az embereket".

"Örményországnak Oroszország az egyik katonai szövetségese. Azerbajdzsánnak Törökországgal vannak szoros katonai kapcsolatai, és mindkét ország határosak Iránnal" – vázolta a térségbeli viszonyokat de Waal. Emellett, mint mondta, az amerikai örmény közösség "verni fogja a dobot", az Egyesült Államok lépését szorgalmazva.

Markedonov attól is tart, hogy egy súlyosbodó konfliktus fegyverkezési versenybe torkollhat. Szerinte az incidens arról tanúskodik, hogy a két ország polgárai közül sokan nem lennének hajlandók kompromisszumra, és nem akarnak visszatérni a békefolyamathoz. S mindez szerepet kaphat a közelgő választásokon, amely miatt Ilham Alijev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnök egyaránt erősnek akar látszani a választók előtt.

De Waal egy, a BBC által kedden közölt cikkében arra is kitért, hogy Magyarország "még nem adott teljes magyarázatot" arra, milyen megfontolásokból ment bele a Safarov átadásáról szóló tárgyalásokba. A szakértő fekete hétnek nevezte a történteket a karabahi konfliktus békés rendezése szempontjából, s azt mondta, "ez most egy teljesen kifejlett államközi összetűzés, egyelőre beláthatatlan következményekkel". De Waal szerint a diplomatáknak most keményen kell dolgozniuk. Ha megszakad a békefolyamat, a "légüres teret háborús beszédek töltik majd ki" – fogalmazott a CNN-nek. "Ha van egyáltalán fényes oldala ennek a sötét epizódnak, az az lehet, hogy a nemzetközi közösség most nagyobb figyelmet fordít egy Hegyi-Karabah miatti újabb örmény-azeri konfliktus veszélyeire" – írta de Waal a CNN-nek.