Az Egyesült Államok mindent megtesz, "amit kell", hogy Irán ne jusson atomfegyverhez  - jelentette ki kedden, az ENSZ Közgyűlés ülésszakának általános vitájában Barack Obama.

Az amerikai elnök figyelmeztetett rá, hogy "nem korlátlan az idő", amely az iráni nukleáris probléma megoldására fordítható.

"Egy nukleáris fegyverekkel felszerelt Irán (már) nem egy olyan fenyegetés, amelyet fel lehet tartóztatni" - mondta. - Ez Izrael felszámolásával fenyegetne és az (Perzsa-)öböl országainak biztonságát és a globális gazdaság stabilitását fenyegetné(…) Az Egyesült Államok mindent megtesz, amit kell, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson - tette hozzá.

Az amerikai választások előtt mindössze másfél hónappal elmondott beszédével az újraválasztásért harcoló elnök igyekezett semlegesíteni a republikánus kihívója, Mitt Romney által megfogalmazott vádakat, amelyek szerint Obama rosszul kezelte az arab világ felkeléseit és ártott Izraelnek azzal, hogy nem lépett fel eléggé határozottan az iráni fenyegetés ellen.   

Obama beszédében többször felidézte a Bengáziban életét vesztett nagykövet, az arab haladásért sokat tett Chris Stevens példáját, s hangsúlyozta, hogy a kelet-líbiai városban nemcsak Amerikát támadták meg, hanem azokat az alapelveket is, amelyekre az ENSZ épült.

Az elnök rámutatott: az Egyesült Államok azért támogatta a tunéziai, az egyiptomi és a jemeni fordulatot, azért avatkozott be Líbiában egy koalíció részeseként, és azért sürgeti Bassár el-Aszad rendszerének távozását, mert azt vallja, hogy a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés nemcsak amerikai és nyugati, hanem egyetemes érték is.  Emlékeztetett rá, hogy a hatalmukhoz ragaszkodó diktátorok, korrupt érdekek és szélsőségesek a világ számos részén okoztak megrázkódtatást az új politikai rendhez történő átmenet időszakában. Ezek a konfliktusok nem egyszer a hitbéli, faji és törzsi törésvonalak mentén jelennek meg. 

Obama ismételten elhatárolódott a muszlim világban zavargásokat kiváltott amatőr videótól és rámutatott, hogy az Egyesült Államokban a muszlimok nemcsak szabadon gyakorolhatják vallásukat, de ebben az alkotmány értelmében védelmet is kapnak. Mint ahogy az amerikai alaptörvény szavatolja a szólás, egyebek között az istenkáromlás és az elnök szidalmazásának szabadságát is. Barack Obama szerint a mai technikai lehetőségek mellett az információáramlás ellenőrzésének gondolata elavult, ezért a kérdés az, hogy ki milyen választ rá.

Barack Obama az ENSZ Közgyűlése előtt hangsúlyozta, hogy "nincsenek szavak, amelyek ürügyet adnak ártatlanok meggyilkolására" és "nincs videó, amely jogossá tesz egy nagykövetség megtámadását". A videó nemcsak a muszlimokat sérti, hanem az amerikaiakat is - tette hozzá.

Az elnök szavait a Közgyűlés ülésszakán jórészt udvarias csöndben hallgatták, és csak akkor élénkültek fel, amikor Obama arról beszélt, hogy róla milyen "borzasztó dolgokat" mondanak az emberek, és ő ezt eltűri.

"Ebben egyet kell értenünk: nem lehet olyan beszéd, amely igazolhatná az esztelen erőszakot" - hangoztatta Obama. Álláspontjának alátámasztására Gandhit és Mandelát is idézte.  "Minden ország minden vezetőjének kötelessége, hogy erőteljesen felemelje hangját az erőszak és a szélsőségesség ellen. Ideje marginalizálni azokat, akik számára - még ha nem is folyamodnak erőszakhoz - az Amerika, a Nyugat vagy az Izrael elleni gyűlölet szolgál politikájuk központi eleméül. Mert ez fedezéket és olykor mentséget szolgáltat azoknak, akik erőszakhoz folyamodnak"- hangoztatta az elnök.

Rámutatott, hogy a biztonság hiánya minden téren aláaknázza az együttműködést és a partnerség hatékonysága érdekében biztosítani kell az amerikai állampolgárok biztonságát. Emlékeztetett rá, hogy a muszlim szélsőségesek által elkövetett erőszakcselekmények  áldozatai a leggyakrabban maguk is muszlimok. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a jövő nem azoké, akik egymás vallását gyalázzák.