Tetszett a cikk?

Először az Európai Unió történetében a válság és a mélyülő recesszió közepette 2014-20-ra csökkenő büdzsészámokról kellett volna megállapodniuk a tagországok vezetőinek. Elsőre nem sikerült, de miért?

Angela Merkel német kancellár elsőként, látszólag csalódottság nélkül jött ki az ülésteremből, hogy a sajtóhoz szóljon és közölje: mélyreható vita zajlott pénteken és jó esély van az egyezségre, mely várhatóan a jövő év elején létrejöhet. Hangsúlyozta, hogy az uniós alapszerződés alapján az EU vezetőinek át kell hidalniuk az álláspontok közti különbségeket.

A legutóbbi Herman van Rompuy javaslata alapján az uniós költségvetés főösszege 973 milliárd euró, mely éves bontásban megközelítőleg az EU GDP-jének egy százalékát, a kormányok által elköltött közpénzeknek pedig a két százalékát teszi ki.

Ízelítőt adva a bent elhangzottakból a kancellárasszony elmesélte, hogy a litván elnöknő, Dalia Grybauskaité - aki az előző Barroso-ciklus idején a költségvetésért felelős uniós biztos volt - felvázolta, hogy mit jelentene ha nem születne megállapodás a hétéves költségvetésről, és ez - Merkel szerint - nem tette boldoggá a tagállamok vezetőit.

A német vezető szerint mindenkinek megvannak a maga érdekei és nem érdemes kezet-lábat törve törekedni arra, hogy a megállapodás minél hamarabb megszülessen. Merkel kijelentése annak tükrében nem meglepő, hogy a hvg.hu pénteken napközben diplomáciai forrásokból úgy értesült: Berlin kompromisszumkészséget mutatva a britek pártjára állt, hogy mind a huszonhét tagállam elfogadja a megállapodást. Merkel az ülés után azt mondta, hogy a megállapodás nem egyetlen ország miatt ment most füstbe, de a cél a mindenkit egységbe kovácsoló végeredmény.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács az ülést vezető elnöke a megállapodás elmaradásáról azt mondta, hogy ez az EU történetének első olyan költségvetése, mely kisebb lesz, mint az előző. Ennek ellenére, konstruktív volt a vita, még ha nagyon nehéz is - tette hozzá a tanácselnök.

Diplomaták szerint persze szó sem volt ekkora egyetértésről Brüsszelben, egy idő után azonban van Rompuy engedett a kancellárasszony nyomásának, aki szerint túl nagy volt a tagállami álláspontok közti különbség. Ezek áthidalásához nem volt elég, hogy néhány tagállam még folytatta volna az alkudozást. Ez utóbbira egyébként fel voltak készülve a delegációk, akik egész hétvégére foglaltak szállodát Brüsszelben.

A félbemaradt alkudozás nyomán a következő hetekben van Rompuynek EB-elnök társával, José Manuel Barrosóval kell a tagállamokat közös nevező felé terelnie egy legújabb javaslattal.

Az örök különutas britek vezetője, David Cameron haza üzenve azt mondta, miközben a brit közalkalmazottak bérét meg kellett nyesni a közkiadások mérséklése érdekében, addig Brüsszel úgy működött tovább, mintha egy párhuzamos univerzumban létezne magas béreivel. “Az EU intézményeinek egyszerűen alkalmazkodniuk kell a való világhoz” - mondta. Cameron egy Nagy Britannia esetleges EU-ból történő kilépését firtató kérdésére kifejtette: “támogatom az EU-tagságunkat, de nem támogatom a status quo fennmaradását".

Merkel szerint nincs válság, hiszen a januári, esetleg februári csúcson megszülethet a megállapodás az EU történetében egyébként hagyományosan kemény költségvetési tárgyalások ügyében.

Folk György/Brüsszel

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!