A másik két, belügyminisztérium által kizárt jelölt - Tomio Okamura szenátor és Vladimír Dlouhy volt gazdasági miniszter - kizárását a bíróság érvényesnek mondta ki. Bobosíková esetében a testület úgy vélte, hogy megvolt az 50 ezer érvényes aláírás, s a belügy hibázott.

Mind a három pályázó összegyűjtötte ugyan az induláshoz szükséges 50 ezer támogató aláírást, de azok belügyi ellenőrzése és az érvénytelenek levonása után ez a szám a szükséges határ alá csökkent. Mind a hárman tiltakoztak a döntés ellen, s azt állították, hogy hibás volt a belügyminisztérium aláírás-ellenőrzési módszere.

Jan Fischer. Újra?

AFP / Michal Cizek

A prágai sajtó keményen felrótta a politikusoknak, hogy az elnökválasztási törvény az aláírások ellenőrzését rögzítő fejezetben kétféle - matematikai, statisztikai - módszerre ad lehetőséget, ami most gondot okoz. Jan Kubice belügyminiszter elismerte, hogy a törvény valóban lehetővé teszi kétfajta módszer alkalmazását, de szerinte a tárca az ellenőrzéseknél azt a variációt választotta, amelyet a politikusok korábban már jeleztek.

A belügyminisztérium bíróság által felülvizsgált döntése alapján a következő személyek pályázhatnak az államfői tisztségre: Jan Fischer (volt kormányfő), Milos Zeman (volt kormányfő), Jirí Dienstbier (szenátor), Premysl Sobotka (szenátor), Karel Schwarzenberg (külügyminiszter, pártelnök), Zuzana Roithová (EP-képviselő), Jana Bobosíková (volt EP-képviselő, pártelnök), Tána Fischerová (színésznő), Vladimír Franz (művész).

A parlamenti politikai pártok három jelöltet állítottak: a szociáldemokrata Dienstbieren kívül Premysl Sobotka a Polgári Demokratikus Párt, míg Karel Schwarzenberg a TOP 09 párt hivatalos elnökjelöltje. Jana Bobosíková a parlamenten kívüli Suverenita párt elnöke. Helyi megfigyelők szerint a januári elnökválasztás legnagyobb esélyesei Jan Fischer és Milos Zeman volt kormányfők.

A cseh államfőválasztás első fordulóját január 11-én és 12-én tartják meg. Míg korábban a parlament választotta meg az államfőt, most közvetlenül az ország választópolgárai döntenek.

A választás kétfordulós is lehet, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. Ha nincs ilyen, akkor a legtöbb szavazatot begyűjtő két jelölt indul a második fordulóban, s közülük az nyer, aki egyszerű többséget szerez.

Államfőjelölt lehet minden cseh állampolgár, aki legalább 50 ezer támogató aláírást össze tud gyűjteni. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat minimum 20 képviselő, vagy legalább tíz szenátor is. A belügyminisztérium becslése szerint a közvetlen elnökválasztás mintegy 655 millió koronájába (több mint 7 milliárd forint) fog kerülni az államkasszának.