Az Európai Bizottság értékelni fogja majd a magyar alaptörvény negyedik módosítását a hétfőre tervezett szavazás lezajlása után és reagálni is fog a szavazás eredményére – mondta a bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Pia Ahrenkilde Hansen. "Nem fogunk hezitálni és használni fogjuk a lehetséges jogi eszközeinket, ha szükséges" – mondta a szóvivő, aki szerint ha kell, minden lehetséges eszközzel betartatják az EU jogszabályait.

Pia Ahrenkilde Hansen arról is beszélt, hogy a magyar alaptörvény-módosítás számos területet érint, ezért nem feltétlenül egységes megközelítésben kell kezelni a módosításokat. Az Európai Bizottság arra lesz kíváncsi, hogy vajon figyelembe veszik-e a módosítások a bizottság által megfogalmazott aggodalmakat. Megismételte, bármilyen lehetséges reakcióval vagy lépéssel megvárják a magyar parlament szavazásának eredményét.

A sajtótájékoztatón – ahol a hazai és külföldi újságírók több kérdést is feltettek az alaptörvény-módosításról – elhangzott, hogy a bizottságnál "nagyon pozitívnak" értékelték Orbán Viktor múlt pénteki üzenetét, amely szerint a magyar kormány elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.

Az eredmények - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Túry Gergely

Arra a kérdésre viszont, hogy Orbán pénteki levele elegendő biztosítékot jelentett-e a bizottságnak, a szóvivő kitérő választ adott, azt mondta, a magyar kormányfő üzenete a szintén pénteken lezajlott Orbán-Barroso telefonbeszélgetés alatt elhangzottakat tükrözte. Hozzátette, hogy az EU jogi szakértői már korábban felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy pontosan tisztázzák, milyen kifogásai vannak a bizottságnak.

Pénteken telefonáltak, leveleztek

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken hívta fel Orbán Viktort és levelet is írt a magyar kormányfőnek az alaptörvény módosításával kapcsolatban. Az MTI szerint Barroso megerősítette aggodalmait, és azt is kifejezte, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

A bizottság elnöke a levélben arról is írt, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolta, amely kimondja, ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön "hozzájárulást", a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

Korábban az ET halasztást kért, hiába

Orbán Viktor már pénteken válaszolt Barroso levelére. A kormányfő üzenetében kifejezte örömét amiatt, hogy lehetősége volt személyesen tájékoztatni az EB elnökét az alkotmánymódosítási eljárásról és a módosítás tartalmáról.

Megerősítette, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett, és biztosította a bizottsági elnököt arról, hogy ez az elkötelezettség az alaptörvény módosítási eljárásában mindvégig tükröződni fog. Orbán Viktor kifejezte abbéli meggyőződését, hogy számíthat José Manuel Barroso személyes támogatására és az Európai Bizottság együttműködésére.

Korábban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland is levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.