A szerdai bizottsági ülést levezető elnök úgy döntött, a testület nyitva hagyja a kérdést, egyúttal kikéri a magyar kormány álláspontját, továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e az ügy. A bizottság jelenlegi álláspontja ugyanis az, hogy jogilag tehetetlen, egyetlen uniós tagállamnak sem írhatja elő, hogyan alakítsa át társadalombiztosítási vagy nyugdíjrendszerét.

"Jogilag nem tudunk tenni semmit" - állapította meg a bizottság képviselője, aki a beadványok készítőinek azt javasolta, hogy azzal a kérdéssel, hogy történt-e jogellenes diszkrimináció, forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Az egyik beadványt jegyző Kuti László, a saját elmondása szerint tízezer tagot számláló Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elnöke azt hangoztatta, hogy a bizottság véleményével elvileg egyetért ugyan, de az ő beadványuk nem erre vonatkozik. Ők ugyanis amiatt fordultak Brüsszelhez, mert a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése nemcsak azokra vonatkozik, akik ezt követően mennének nyugdíjba, hanem azokra is, akik korábban így szereztek jogosultságot nyugdíjellátásra.

"El kell-e viselnem, hogy ha vettem egy kiló kenyeret, akkor másnap hoznak egy rendeletet, amivel kimondják, hogy a kenyér nem az enyém, vagy hogy nem kenhetem meg vajjal, csak zsírral vagy lekvárral" - érzékeltette helyzetét a petíció benyújtója, aki azt is sérelmezte, hogy a kormány a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteivel nem egyeztetett, csak az aktív munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel. "Úgy gondoljuk, hogy ez mindenféleképpen európai uniós normát sért" - szögezte le Kuti.

Emiatt fordult az EP-hez Katus Károly nyugalmazott rendőr alezredes, korábbi határőr is. Ő abban bízik, hogy  "ha otthon nem áll vele szóba senki", sem a volt parancsnokai, sem a törvényhozás, sem a bíróságok, akkor majd Brüsszelben bebizonyosodik, hogy nem lehet visszamenőlegesen törvénykezni. Katus azt a kérdést is megfogalmazta, vajon a döntéshozók tisztában vannak-e azzal, hogy azok közül, akik korábban korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba, hányan érik meg a 65 éves kort. A statisztika ugyanis Katus szerint azt mutatja, hogy többségük ennél jóval korábban meghal. A nyugalmazott alezredes azt is szóvá tette, hogy vajon megengedhető-e, hogy 65 éves tűzoltó mentsen például életeket, vagy 65 éves határőr védje az unió külső határait az egyre növekvő migrációs nyomás közepette.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a kormány négy uniós alapelvet is megsértett a rendelkezéssel, köztük a visszamenőleges törvénykezés tilalmát, a jogbiztonság elvét, mert bármikor megvonható és csökkenthető juttatássá alakította a korábbi nyugdíjakat. Emellett a szocialista képviselő szerint kifogásolható, hogy az érintettek semmilyen jogorvoslati lehetőséggel nem élhettek, ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz sem juthatnak el. A politikus emellett az emberi jogok megsértésének nevezte, hogy "ezeket az embereket megpróbálták kriminalizálni a magyar médiában".

A szintén szocialista EP-képviselő Göncz Kinga is a jogorvoslati lehetőség hiányát sérelmezte, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett nyugdíjasoknak alig több mint egy hónapjuk volt felkészülni a változásra, a bírák nyugdíjazásának ügyében pedig hasonló ok is szerepelt az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletében. Göncz annak a véleményének is hangot adott, hogy a nyugdíjat magántulajdonnak kell tekinteni, és annak megfelelő jogi védelem is illeti meg.

Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szerint az ügy szakmai köntösbe bujtatott politikai vita, amely egy politikai hecckampány része. Bagó úgy vélekedett, hogy a petíciót beadó érdekvédelmi szervezetek nem reprezentatívak, és szereptévesztésben vannak, mert a petíciós bizottság nem fellebbviteli fórum. A fideszes politikus elmondta: egyetért a bizottsággal, ebben az ügyben az EU-nak nincs hatásköre vizsgálódni, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A petíció benyújtóinak ő is azt javasolta, hogy forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.