Felülvizsgálják Washington hírszerzési gyakorlatát, miután kiderült, hogy az USA a korábban ismertnél szélesebb körben kutakodott szövetségesei titkai után, s például Angela Merkel német kancellár telefonja mellett megfigyelték a teljes berlini vezetés kommunikációját.
A minél nagyobb hatás kedvéért pontosan időzítve folytatja a kiszivárogtatást Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori szerződéses informatikusa. Az augusztus vége óta ideiglenes oroszországi menedékjogot élvező, harmincéves amerikai (lásd a Moszkvai menedékben című írást) legutóbb arról juttatott el bizonyítékokat a Der Spiegel című német hetilapnak, hogy az NSA egyik osztálya, a Különleges Gyűjtőszolgálat (SCS) több mint tíz éve figyeli Angela Merkel német kancellár telefonját, a berlini amerikai nagykövetségen pedig olyan lehallgatóközpont működik, amellyel nyomon követhetik a berlini kormánynegyeden belüli elektronikus kommunikációt.
A hír azért robbant nagyot, mert Berlinben éppen lezárták a korábbi kiszivárogtatási kör miatt kipattant botrányt, amelyben az derült ki, hogy az amerikaiak folyamatosan ellenőrizték az európai telefon- és internetforgalmat, s megfigyelték az EU-s vezetőket is. Ronald Pofalla, Merkel kabinetfőnöke a múlt hónapban azzal ásta el a csatabárdot, hogy a vizsgálat megállapította, az NSA betartotta a két ország közötti szerződéseket. Merkel korábban nem bírálta hangosan az amerikai kémkedési akciókat, de nem mehetett el szótlanul az iránta érzett bizalmatlanságról tanúskodó telefon-ellenőrzés mellett, s személyesen tett panaszt Barack Obama amerikai elnöknél. Annyiszor használja sms-ezésre a telefonját, hogy egyesek szerint a szöveges üzeneteket kortörténeti dokumentumként archiválni kellene – kellemetlen helyzetbe került, hiszen csak akkor emelte fel szavát, amikor az ő mobilja is az amerikaiak áldozatául esett. Obamának sem használt a botrány: nyáron, amikor valószínűleg még tartott a megfigyelés, azt mondta Berlinben, hogy az USA nem sérti meg a német törvényeket.
A lehallgatási skandalum miatt minden bizonnyal tovább romlik az egyébként sem rózsás német–amerikai viszony. A washingtoni bizalmatlanság hátterében egyebek mellett az áll, hogy az amerikai városok ellen elkövetett, 2001. szeptemberi terrortámadások végrehajtóinak egy része hosszú ideg élt észrevétlenül Németországban. Az is rossz pont, hogy Berlin – legalábbis az USA szerint – túl barátságos Oroszországgal. Merkel viszont határozatlannak és kiszámíthatatlannak tartja Obamát, és állítólag az is zavarja, hogy azon ország első embere ad neki válságkezelési tanácsokat, ahol kirobbant az egész világra kiterjedt hitelválság.
A bizalmatlanság miatt felmerült annak a lehetősége is, hogy felfüggesztik az USA és az EU szabadkereskedelmi tárgyalásait. „Addig jegelnünk kellene a párbeszédet, amíg az USA nem tisztázza az NSA elleni vádakat” – közölte a múlt héten Ilse Aigner kereskedelmi miniszter. Az USA részéről pedig aligha várható túlzott tisztázási törekvés: Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó a Der Spiegel szerint a bizonyítékokkal való szembesítés előtt még azt is tagadni akarta, hogy az NSA egyáltalán célba vette Merkel telefonját.
A legújabb Snowden-leleplezésekből kiderült: az NSA nyolcvan városban – köztük 18 európaiban – tart fenn a berlinihez hasonló lehallgatóállomásokat, s csak a madridi központból havonta hatvanmillió telefonbeszélgetést figyelt meg. Az NSA nem rögzítette a beszélgetések tartalmát, csak a hívók és hívottak számát, illetve hollétét jegyezte fel. Az El País című madridi napilap szerint a telefonok mellett az NSA milliószámra figyelt meg sms-üzeneteket, illetve e-maileket. A római központ pedig az olasz kormányzat, illetve üzleti élet prominenseit figyelte, s közben nyomon követte a terroristagyanús csoportokon belüli kommunikációt is. Bár Budapest neve nem szerepel a nyilvánosságra hozott központok listáján, Pintér Sándor belügyminiszter szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzetközi lehallgatási ügyet, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket.
A Snowdenre hivatkozó brit The Guardian napilap arról is beszámolt, hogy az NSA szisztematikusan gyűjti a külföldi vezető politikusok telefonszámait, s akit arra érdemesnek tart, gondolkodás nélkül felveszi a lehallgatottak listájára. Az amerikai kémszervezetek állítólag arra bátorítják a kormányhivatalok magas rangú dolgozóit, hogy gyűjtsék a számokat. „Amikor az egyik diplomata átadott egy több mint kétszáz telefonszámból álló listát, a nevek között szerepelt 35 nagy hatalmú külföldi vezetőé is, s az ő megfigyelésüket rögtön megkezdte az NSA” – írta a The Guardian.
A nyár óta tartó sorozatos leleplezések miatt az amerikaiak megítélése annyira megromlott, hogy az USA legkitartóbb szövetségeseként számon tartott Nagy-Britannia – amely szó nélkül együttműködött Washingtonnal naponta 600 millió telefonbeszélgetés és megszámlálhatatlan e-mail ellenőrzésében (HVG, 2013. július 13.) – sem akadályozta meg, hogy az EU-politikusok nyilatkozatban ítéljék el a szövetségesek utáni kutakodást. „David Cameron brit miniszterelnök jelen volt a tárgyaláson és nem szólalt fel a nyilatkozat ellen. Én ezt csendes egyetértésnek veszem” – számolt be újságíróknak Merkel arról a megbeszélésről, amelyen az EU-s vezetők „mélységes aggodalmuknak” adtak hangot az amerikai kémkedési akciók miatt. Cameron ugyanakkor megfenyegette a brit lapokat, a kormány fellép a kiszivárogtató újságok ellen, ha azok nem hagynak fel a szerinte károkozó leleplezések nyilvánosságra hozatalával.
A leleplezések ugyanakkor nem csupán az Európa és az USA közti kapcsolatoknak ártanak, Washington például aligha ítélheti el a korábbi határozottsággal az amerikai kereskedelmi titkok kifürkészését célzó kínai próbálkozásokat. „Az ügy aláássa azt a törekvést, hogy az erkölcsösség magas lován ülve beszéljünk Pekinggel” – mondta Chris Johnson, az amerikai CIA egykori elemzője. Hozzátette: a kínai lapok nagy terjedelemben számolnak be arról, miként próbálja meg az USA ellopni más államok nemzetbiztonsági és kereskedelmi titkait.
Részben a külföldi bírálatok miatt az amerikai szenátus illetékes bizottsága elrendelte Washington hírszerzési gyakorlatának felülvizsgálatát. „Hibás cselekedet lehallgatni a baráti nemzetek vezetőit” – magyarázta a döntést Diane Feinstein, a hírszerzési bizottság elnöke. Közben azért több washingtoni politikus kiállt a kémkedési akciók mellett. „Az elnöknek fel kell hagynia a bocsánatkéréssel. Az NSA emberéletek ezreit mentette meg Európában is. Miközben a franciák bírálnak minket, ők is kémkedtek nálunk. Ami pedig a németeket illeti, ők üzletelnek Iránnal, Irakkal és Észak-Koreával” – közölte Peter King, a törvényhozás terrorizmusügyekben illetékes albizottságának republikánus vezetője.
Több jel arra utal, hogy Merkel legalább részben egyetért az amerikai titkosszolgálatok eredményességét bizonygató illetékesekkel, s emiatt viszonylag rövid időn belül elhalkul a mostani botrány. A kancellár a múlt héten – már az ügy kipattanása után – célzott arra, hogy szeretné, ha Németország is bekerülne az „öt szem” – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland – titkosszolgálati klubjába. Az öt angolszász állam a második világháború után állapodott meg a felderítési értesülések megosztásáról, s elemzők szerint nem kizárt, hogy Berlin és Párizs arra számít, az USA a bírálatok visszafogása fejében hajlandó lesz legalább részben bevenni őket az együttműködésbe.
NÉMETH ANDRÁS
A szexet kínálók és a digitális izgalomra vágyók Covid alatti egymásra találása röpítette az egekbe az OnlyFanst, melyen most jó pénzért túladna a nyilvánosságot kerülő tulajdonosa.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
A humorista szerint a miniszterelnök hazudik, amikor azt mondja, hogy számíthatnak rá a kárpátaljai magyarok.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset.
